Végzetes betegutak | Weborvos

Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint a sürgősséget ma mindenki másként értelmezi.

Egyelőre vizsgálják, vajon mi történhetett, s ki hibázott annál a betegnél, aki a főváros több kórházát is megjárta hasi panaszaival, majd végül családja autójában életét vesztette. A férfi halálának pontos okát várhatóan a hatósági boncolás deríti majd ki, egyelőre azonban nem tudni, volt-e bármi köze a halálesetnek ahhoz, hogy esetében az orvosok nem láttak okot sürgős beavatkozásra.

Ahogy a történteket a beteget utolsóként ellátó Szent István kórház illetékes osztályán mesélik, lényegében semmilyen jel nem utalt arra, hogy a betegnek bárhol a szervezetében vérzése lett volna, vagy állapota azonnali beavatkozást követelt volna. A betegdokumentációk alapján az érintett osztályon azt mondják: a férfit a háziorvosa hasfájása és véres széklete miatt utalta a Péterfy Sándor utcai kórházba. A tüneteket csak a beteg elmondása alapján ismerte az orvosa.

A kórházból az ügyeletes sebészetre irányították: mondván, ha vérzés van, sebészeti ellátásra lesz szükség. A Szent István kórház ügyeletén a férfi körülbelül három és fél órát tartózkodott. Valamennyi szükséges fizikális-, képalkotó- és laborvizsgálatot elvégeztek, de vérzés nyomára nem bukkantak. Infúziót kapott, hogy fájdalma csillapodjon, közben folyamatosan figyelték, majd úgy ítélték meg, hogy a belgyógyászati osztályon van a helye. A központi ágynyilvántartó szerint szabad ágy ekkor a Péterfy kórházhoz tartozó Erzsébet utcai belgyógyászati osztályon volt.

Betegszállítót akartak hívni, de a beteg és családja úgy döntött, maguk mennek. Az osztály orvosai erről nem tudtak. A férfi útközben rosszul lett, a mentősök az I. kerületi Döbrentei téren - útban az óbudai Szent Margit kórház felé - eszméletlen állapotban találták. A Péterfy kórház intenzív osztályára szállították.

Meglehet, hogy a véletlenek szerencsétlen egybeesése okozta az 54 éves férfi tragédiáját, az viszont tény, hogy nem ő az első beteg, aki azért került bajba, mert nem volt egyértelmű, hol kell kezelni. Néhány hete a miskolci megyei kórház szomszédságában kapott infarktust egy huszonéves, rendőrnek készülő férfi. Kihívták a mentőt, s hiába volt éppen mellettük a tökéletesen felszerelt csúcsintézmény, a rohamkocsi a hét kilométerre lévő városi kórházba vitte. A fiú a kocsiban a klinikai halál állapotába került. A fogadóhelyen nem volt sürgősségi kardiológiai osztály. Két óra telt el, míg a fiatalember a megfelelő ellátáshoz jutott. Ezt 7-15 percen belül kellett volna megkapnia. Ma nagyon rossz állapotban várja a gyógyulást.

Ez a példa is mutatja, milyen gondokat okozhat a nem egyértelműen szabályozott sürgősségi ellátórendszer. Holchhacker Péter, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese szerint indokolt a rendszer átfogó vizsgálata. - Vannak beépített garanciák a sürgősségi rendszerben, így a központi ágyszámelosztó, vagy a diszpécserközpont is segíti az eligazodást, de kétségtelen, jobb volna, ha működne az „egykapus" sürgősségi rendszer, vagyis a minden intézményen belüli sürgősségi részleg, ahol egyértelmű lenne, hogy a beteg jó helyen van, ahol eldöntik, hogy milyen szakorvost igényel - mondja Holczhacker Péter.

Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint azonban a sürgősséget ma mindenki másként értelmezi, miközben elméletben megvan az „egykapus" beléptetés.