Verseny kérdőjelekkel

Az egészségügyben zajló felemás folyamatok számos kérdéssel szembesítik a versenyjogi szakembereket.

A tavaly bekövetkezett változások miatt - például a teljesítménykorlátozással vagy a beteg mozgásterének a szűkítésével - inkább a versenytől való visszalépés figyelhető meg, de érzékelhetők piacosítási törekvések is. Folynak az esetenként nagy vihart kavaró kórházfúziók, amelyek nemegyszer szinte kiáltanak a versenyjogi beavatkozásért.

Torjákné Amberger Teréz, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője elmondta: az uniós tagállamokban is igen vegyes a kép. Az egészségpénztárakról már több olyan európai bírósági döntés született, hogy azok a versenyjog alapján vállalatnak nem tekinthető speciális intézmények. Az adott tagállam szabályozási rendszerétől függ, hogy az egészségügyi intézményi szolgáltatókra vonatkozik-e a versenyjog vagy sem. Németországban és Hollandiában például ezeket cégnek tekintik és alkalmazzák a fúziós szabályokat, míg a skandináv országokban - ahol regionálisan szervezett közintézmény-hálózatok működnek - nem érvényesül a versenyjog.

Nálunk jelenleg többféle formában zajlik az integráció, és az érintett egészségügyi szolgáltató tulajdonosi, irányítási viszonyainak megváltozása adhat választ arra, hogy a tranzakció fúziónak tekinthető-e, amelyhez versenyhatósági engedély szükséges. A tulajdonjog megelőzi a versenyjogot. Így jött létre az úgynevezett egységes budapesti modell a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott 12 egészségügyi intézmény közös holdingba szervezésével, vagy az Állami Egészségügyi Központ a Honvéd-kórház, a MÁV-kórház és az Országos Gyógyintézeti Központ integrációjával. Előfordul, hogy felsőoktatási intézményhez kerül az irányítás, ám az egyetemekre vonatkozó megengedőbb szabályozás kiveszi az ilyen összefonódást a versenyjog hatálya alól.