Veszélyben a vérellátás

A hazai lakosság anyagi helyzetének romlásával magyarázza a véradások számának csökkenését az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója.

Miskovits Eszter szerint az anyagi problémák növekedésével megcsappan az emberek adakozókedve. Komolyan veszélyezteti a vérellátást az is, hogy az állandó véradóbázis átlagéletkora ötven év, a véradást népszerűsítő kampányokra pedig nincs pénz. Az emberek nagy része akkor adakozik, ha jól él. Ilyenkor ugyanis az a pozitív gondolkodásmód erősödik fel, miszerint ha nekem van, adok másnak is - részben ezzel magyarázza a véradás terén jelentkező problémákat az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója.

Miskovits Eszter arra panaszkodott, hogy a véradás reklámozását nem tudják közérdekű társadalmi hirdetésként eladni, így nincs esélyük arra, hogy televíziócsatornák segítségével növeljék az adakozók számát. Ma már a rendkívül magas áron elkészített plakátokra is egyre kevesebb pénz jut, miközben az állandó véradóbázis elöregszik, az új donorok száma pedig egyre alacsonyabb. 2007-ben például csupán 16 000 fiatalt sikerült bevonni az adakozók körébe, míg a kétezres évek elején előfordult az is, hogy számuk elérte a harmincezret.

A tavalyi évet értékelve Miskovits Eszter elmondta: nyáron és az ünnepnapokon általában megcsappan a véradók száma, ám 2008-ban már május végén elindult ez a folyamat, és elhúzódott egészen szeptemberig. Karácsony környékén viszont sokan adtak vért, ami a főigazgató szerint azzal magyarázható, hogy ilyenkor előtérbe kerül az egymás iránti szeretet és embertársaink megbecsülése.

Ebben az évben az OVSZ szeretné elérni, hogy több figyelmet szenteljenek a véradók jutalmazásának. Arra tettek javaslatot a kormánynak, hogy duplázzák meg a véradók kalóriajuttatását. Ennek értelmében az étkezési utalványok összegét ötszázról ezer forintra emelnék. Az egészségügyi tárca tájékoztatása szerint erről azonban még nem született döntés.

Az OVSZ munkáját segítve a Magyar Vöröskereszt a biztonságos vérellátás érdekében évente tizenegyezer véradást szervez, és 450-460 ezer donort mozgósít - tájékoztatott a szervezet kommunikációs igazgatója. Harrach Gábor elmondta: az MVK kiemelten fontos célnak tekinti a donorállomány utánpótlását és fiatalítását, ezért a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy tömegek megszólítására alkalmas közösségi terek és rendezvények.

Magyarország lakosságának öt százaléka ad vért rendszeresen, ami éppen eléri a biztonságosnak mondható minimumszintet. Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meg is haladja az öt százalékot a véradók száma. Ezzel szemben Pest megyében rendkívül kevesen adakoznak. A rohanó életmód mellett a szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a fővárosban nem engedik el a munkából az adakozni vágyókat. Mivel a vérvétel után fél napig tilos a fizikai munkavégzés, egyes hivatások esetében fél nap szabadságot kellene biztosítania a munkáltatónak, ám ennyi szabadidőt szinte sehol sem adnak a nemes célra.