Veszélyes a megosztottság

A szélsőségesen polarizált, bizalmatlan és konfrontatív politikai légkör csökkenti a reformok végrehajtásának esélyét.

Intézményi szempontból viszonylag jól felkészült Magyarország a - jelenlegi válságtól függetlenül is szükséges - gazdasági és társadalmi átalakítások végrehajtására, ugyanakkor az ádáz politikai szembenállás veszélyezteti a reformfolyamatot. Erre a következtetésre jut a Bertelsmann Alapítvány által készített elemzés, amely összesen körülbelül másfél száz tényező alapján vizsgálta meg a 30 OECD-tagországban a reformok szükségességét, illetve az azokravaló képességet.

A reformok szükségességét tükröző listán (status index) hazánk meglehetősen hátul, a 25. helyen található; ez azt jelenti, hogy az OECD-tagállamok közül csak Olasz-, Lengyel-, Görög- és Törökországban, valamint Mexikóban van nagyobb szükség átalakításokra, mint nálunk. Az 5,27 pontos magyar átlagmutató meglehetősen nagy különbségeket takar. Miközben például a választások tisztaságát, a polgárjogok érvényesülését, a környezetvédelmi politikát vagy a jogbiztonságot tekintve igen jó (6,2-10 pont közötti) értékelést kapott Magyarország, a költségvetési vagy a vállalkozási politika, illetve a korrupció elleni védelem vagy az energiamix tekintetében a lehetséges tízből legfeljebb 2,5 pontot adtak a szakértők.

Ennek fényében a jelentés készítői elsősorban az államapparátus további szűkítését, az egészségügyi és az oktatási reform folytatását és az adózás alá vont jövedelmek körének szélesítését tartják szükségesnek.

A kormányzatnak és a társadalomnak a valódi reformok végrehajtására való képességét illetően (management index) Magyarország a vizsgált 30 ország mezőnyében a 19. helyet foglalja el, megelőzve nemcsak Cseh- és Lengyelországot, hanem például Franciaországot és Japánt is.

A Bertelsmann Alapítvány szerint az utóbbi néhány évben megerősödött a központi kormányzat stratégiai képessége, és ma e téren a 8. helyen áll hazánk az OECD-államok között. Ugyanakkor a szélsőségesen polarizált, bizalmatlan és konfrontatív politikai légkör csökkenti a reformok végrehajtásának esélyét, és aláássa az ország fejlődési kilátásait.

A helyzet javítására az elemzés szerint több út kínálkozik. Az egyik az ellenzék által immár "menetrendszerűen" használt népszavazások lehetőségének szűkítése és a kétharmados törvények egyszerű többségivé alakítása lenne. A másik megoldás ennek ellentéte lenne, tehát az, hogy (például egy második törvényhozói kamara felállításával vagy a régiók hatalmának bővítésével) erősítenék az ellenzék jogosítványait, és ezzel kényszerítenék ki a szemben álló politikai táborok együttműködését. A konszenzusos politizálás irányába hatna az is, ha a kormány a mostaninál jobban bevonná a döntésekbe a különböző érdekcsoportokat, azok pedig kevésbé szűklátókörűen politizálnának - fogalmaz az alapítvány. Az elemzés szerint egyébként ez utóbbi - spanyol-ír modellnek nevezett - megoldás látszik a leginkább kivitelezhetőnek Magyarországon.