Veszélyes lehet a takarékosság

Ha nincs munka, nagyobb a megbetegedés, több az öngyilkosság.

A súlyos adóssággondok miatt takarékoskodásra kényszerülő európai országokban az egészségügyi és szociális kiadások az érdeklődés előterében állnak. Sok helyen ugyanakkor az egészségügyi kiadások kurtítása hivatalosan egyáltalán nem, vagy csak homályos formában szerepel a takarékossági intézkedések között.

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ténylegesen is szent tehénnek tekintenék az ellátási rendszer finanszírozását. Ráadásul egy nemrég kiadott brit szaktanulmány rámutat: a szociális megszorítások akkor is súlyos hatással lehetnek a népesség egészségügyi állapotára és a halálozási mutatókra, ha közvetlenül nem is érintik a gyógyászati rendszert. Az egészségügyi rendszerek ilyen-olyan átalakítása számos uniós országban felmerült a takarékossági intézkedések kapcsán.

Olaszországban például az egészségügyi kiadások regionális ellenőrzésének megváltoztatását tervezik a hatékonyabb működés érdekében. A francia lapok múlt héten arról cikkeztek, hogy már a kabinet által bejelentett költségvetési megszorítások hatálybalépése előtt olyan rendelet kiadását tervezi Párizs, amelynek értelmében az évi 1500 műtétnél kevesebb operációt végrehajtó kórházakat be kellene zárni országszerte. A lépés kritikusai szerint ez alapvetően rontaná sok vidéki terület ellátási színvonalát. A legsúlyosabb vita a német és a brit egészségügyi reform körül bontakozott ki.

Berlinben a múlt héten el is fogadta a kormány a konzervatív liberális koalíció elképzeléséhez képest utólag felvizezett javaslatot az egészségügyi járulékfizetésnek a bérköltségektől való fokozatos függetlenítéséről. Ezenfelül a liberális Philipp Rösler vezette szaktárca a gyógyszergyártók szabad árképzését is jelentős mértékben korlátozná a betegbiztosítók kiadásainak visszafogása érdekében. A német reform azonban nem közvetlenül a 80 milliárd eurós megszorító csomag részeként állt össze.

Nagy-Britannia esete ugyanakkor azért különösen érdekes, mert George Osborne pénzügyminiszter drákói megszorítási csomagja hivatalosan tabunak tekinti az egészségügyi kiadásokat. Ehhez képest a brit nővéreket egybegyűjtő legnagyobb szakmai szervezet, a Royal College of Nursing arra talált bizonyítékokat, hogy összesen 10 ezer munkahely megszüntetését tervezi az egészségügyi minisztérium a megürülő helyek leépítésével és a toborzás befagyasztásával. Peter Carter, az RCN főtitkára éppen ezért "nagyobb nyíltságra" szólította fel a kormányt megtakarítási tervei kapcsán.

 A lakosság jelentős részének egészségi állapot azonban várhatóan akkor is romlani fog, ha a takarékossági intézkedések valóban nem mérnének közvetlenül csapást az ellátás színvonalára. A British Medical Journal (BMJ) tanulmánya szerint a megszorítások és elbocsátások miatt munkanélkülivé válók számának növekedése, illetve a társadalmi lecsúszást fékezni hivatott szociális rendszerektől történő forráselvonások önmagukban képesek rontani a betegségi és halálozási statisztikákat.

A BMJ kutatói szerint például az egy főre jutó szociális kiadások 80 euróval történő csökkentése 2,8 százalékkal növelné az alkoholizmus és 1,2 százalékkal a szívbetegségek okozta elhalálozások számát.

A BMJ-ét megelőző hasonló tanulmányok is arra jutottak, hogy a munkanélküliségi ráta növekedése szinte közvetlen kapcsolatban áll a megbetegedések és öngyilkosságok számának az alakulásával.