Veszélyes, néma kór a vesebaj

A betegek 60-70 százaléka „utcáról" kerül vesepótló kezelésre.

Lassan, tünetmentesen kialakuló betegség a vesebaj. Az elején semmi nem utal arra, hogy valami probléma lenne. Azt gondolja az ember, hogy makkegészséges, pedig dehogy! A néma kór már ott van a szervezetében, gyengíti a vese kiválasztó, méregtelenítő tevékenységét. A méreganyag felszaporodásával más szervek működése is károsodik.

Elsősorban a beteg szív- és érrendszer állapotára hat, de hatással van a gyomor-bélrendszerre, a vérképzőrendszerre, az izmokra és idegrendszerre, sőt csontritkulást is okozhat.

Mivel általában nem érzünk fájdalmat, ezért nem fordulunk orvoshoz, és így vesefunkció és vizeletvizsgálat sem történhet, pedig a kezdődő betegséget csak ezzel lehet kiszűrni. Ezek híján jórészt csak akkor fedezik fel a betegséget, amikor már klinikai tünetek vannak, étvágytalanság, hányinger, hányás, vérszegénység.

Ha a vese teljesítménye 15 százalék alá csökken, marad a művi méregtelenítés, a dialízis vagy a veseátültetés - mondja dr. Wagner Gyula nefrológus főorvos, a B. Braun Avitum Zrt. szekszárdi dialízisközpontjának orvosigazgatója. A betegek jelentős hányada egyáltalán nem tud a betegségéről. A veseelégtelenségben szenvedő ember akkor is panaszmentes lehet, ha a veséje csupán negyed kapacitással működik.

Magyarországon csaknem félmillió ember él károsodott vesével a cukorbetegsége és magas vérnyomása miatt. Ez magyarázza azt a megdöbbentő adatot, hogy a betegek 60-70 százaléka „utcáról" kerül vesepótló kezelésre.

Napjainkban a fejlett orvostudománynak köszönhetően a korai időszakban számos korszerű terápia áll rendelkezésre a maradék veseműködés fenntartására, azonban ebben nagy felelősség hárul a háziorvosokra, akik a rendszeres szűrővizsgálatok alkalmával időben ki tudják szűrni a vese érintettségét - mondja a főorvos. Ha a vese elégtelen működése elér egy kritikus határt, akkor a funkciók egy részét művesegépek segítségével pótolni tudják.