Veteránok a lélek ketrecébe zárva | Weborvos

A kilencvenes évek délszláv háborúiban részt vett veteránok több mint a fele szenved valamilyen lelki betegségben.

Sokan nem tudták feldolgozni, hogy szinte egyik napról a másikra kellett ellenségként tekinteniük addigi barátaikra, szomszédaikra, felülről akarták rádöbbenteni őket arra: ha valaki más nemzetiségű, az csak rossz ember lehet, s harcolni kell ellene.

Minden tíz szerb háborús veterán közül egy szenved poszt-traumatikus stressz-betegségben. Ezt állapította meg a belgrádi munkaügyi és szociális minisztérium, a belgrádi orvostudományi egyetem és a katonai orvosakadémia közös tanulmánya. A jelentésben azt is vizsgálták, hogy e problémák miként jelentkeznek magánéletükben, mennyire zavarja őket munkájukban.

Egy tanulmány 295 veteránt vizsgált, akik az ország harminc különböző részén élnek. A felmérést 2008 júniusa és novembere között végezték. Az eredmények messzemenőkig megerősítik azt a véleményt, amely szerint a szörnyű gyilkossági jelenetek és a rombolás a végletekig befolyásolhatja a veteránok lelkületét. A legtöbben magas vérnyomásban szenvednek, gyakoriak kardiovaszkuláris problémáik, gyakran reumatikus, illetve ízületi betegségekkel kezelik őket. De nem ritka a látászavar, a depresszió és más mentális megbetegedés. A veteránok fele dohányzik, harmaduk pedig mindennap fogyaszt alkoholt.

A délszláv háborúkban részt vett szerb katonák 8,8 százaléka szenved még ma is a poszt-traumatikus stressztől, húsz százalékukat pedig korábban kezelték a megbetegedés tüneteivel. Sokatmondó, hogy a háborús veteránok 54 százalékát legalább egyfajta mentális megbetegedéssel kezelték vagy kezelik. A leggyakoribb a depresszió, amely 22 százalékukat érinti. A veteránok húsz százaléka vált alkoholistává. Esetükben az átlagosnál magasabb a válások aránya, illetve a családon belüli erőszak is.

Zseljko Spirics pszichiáter, a belgrádi katonai orvosakadémia igazgatója szerint komoly gondot jelenthet, hogy a mentális problémákkal küzdő személyek harmada egyáltalán nem fordul orvoshoz. Tapasztalatai szerint azok, akik poszt-traumatikus stresszben szenvednek, átlagban 12 hónapot töltöttek el a harcmezőn. Magasabb ez az arány azoknál, akiket a kilencvenes évek elején küldtek a frontra (52,5 százalék), az évtized végén harcolóknál „csak" 33 százalék. Meglepő, hogy a szomszédos országokhoz viszonyítva Szerbiában feleannyi a betegek aránya. Horvátországban ez 15 százalék, csakúgy, mint Boszniai Szerb Köztársaságban. Valamivel magasabb arányt (12 százalék) mértek az Afganisztánban szolgált katonáknál.