Virágzik a petesejt-kereskedelem

Októberben az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága „rést nyitott" a honi petesejtüzletnek.

Miközben a világban technikai és morális okokból is vitatják, mennyire lehet szabaddá tenni későbbi megtermékenyítés céljából a női ivarsejtek lefagyasztását, addig októberben az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága „rést nyitott" a honi petesejtüzletnek. A petesejt-adományozásra Magyarországon két legális lehetőség kínálkozik: rokonok egymás között, vagy anonim, térítésnélküli adományozással lehet ily módon terhessé válni. Más módszerre - például a petesejt megvásárlására - nem ad lehetőséget a törvény.

Az üzlet mégis virágzik, ugyanis a meddőségi centrumokban nemigen kérnek papírt a rokonságról. Az pedig kevéssé hihető, hogy valaki csak úgy, ingyen vállalja a donor szervezetét is megterhelő petesejtnyerő tortúrát. A kiválasztott donor ugyanis heteken át hormonkezelést kap, hogy a lehető legtöbb petesejtje legyen az adott ciklusban. Ezt aztán egy kisebb műtéttel nyerik ki a testéből: a petesejteket utóbb a laboratóriumban az apa hímivarsejtjeivel megtermékenyítik, és kis idő múlva, amikor nyilvánvalóan megkezdődik a magzattá fejlődés, beültetik a gyerekre vágyó nő testébe.

Magyarországon évente körülbelül hat-hétezer nő próbál mesterséges úton gyerekhez jutni. Többségük túl van a harmincon. Ám sok fiatal nőnél ekkora már elégtelen a petefészek működése, a termékenységük „elszáll." Gyerekszülésre a húszas évek petesejtjei a legjobbak -miközben a férfiak hetvenévesen is képesek gyermeket nemzeni, a nők az éveikkel együtt veszítik el a sikeres fogamzás esélyét. Negyvenéves korban a terhességek negyven százaléka már vetéléssel végződik, míg a negyvenöt éves nők körében ez az arány eléri a 75 százalékot.

A mesterséges megtermékenyítés óriási üzlet. Magyarországon 600-700, negyven fölötti nő vesz részt évente a sikerre ötszázalékos eséllyel bíró meddőségi kezelésben. Magyarországon még nincs katalógusos választási lehetőséget kínáló petesejtbank, a petesejtfagyasztás amúgy is kényes dolog. Spermát, embriót, azaz megtermékenyített petesejtet szabad hűtve tárolni, és aztán terhesség céljából később felhasználni, a női ivarsejtekkel azonban más a helyzet. A kezdeti, nyolcvanas években használt technológia mára nagyon is megváltozott, ma már esélyt jelenthetne az öregedő társadalmaknak, így Magyarországnak is a termékenységi mutatók javulására.

Néhány hete, ha korlátosan is, az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága egyetlen hazai intézménynek, a Budai Meddőségi Centrumnak (BMC) engedélyezte petesejtek fagyasztását és tárolását. A centrumnak kiadott engedéllyel egyidejűleg az ETT tudományos bizottsága kezdeményezte az egészségügyi miniszternél, hogy a női ivarsejtek fagyasztását minősítse rutineljárássá. Addig viszont a Budai Meddőségi Centrumban is kizárólag daganatos kezelés előtt lévő nők, vagy a termékenységet veszélyeztető munkakörben dolgozók kérhetik a petesejtjük lefagyasztását. De csak azt, az engedély ugyanis már nem terjed ki a későbbi beültetésre.

Dr. Major Mária, az ETT Humán Reprodukciós Bizottságának titkára arra a kérdésre, hogy mi értelme van a fagyasztásnak, ha nem lehet később terhesség létrehozására használni, azt válaszolta: a betegségük miatt terméketlenné váló nők legalább időt nyernek, és ezzel egyben esélyt is. A tudomány fejlődik, és ha lesz kellő számú klinikai tapasztalat a sikeres visszaültetésekről, akkor nyilván nem lesz akadálya annak sem. A petesejtfagyasztás és visszaültetés első hazai klinikai sikere pedig éppen a Budai Meddőségi Centrum főorvosa, dr. Koncz János nevéhez fűződik. Az ezredforduló óta több tucat terhességet hozott létre fagyasztott petesejtből -ezekből eddig nyolc baba született. A szakmai eredményről az Orvosi Hetilapban több alkalommal is beszámolt. Major Mária szerint viszont olybá kell venni, hogy ez a tudományos eredmény nem létezik, mert hivatalosan azt senki nem engedélyezte. így nem lehet hivatkozási alap az orvosi eljárás legalizálásra. Egyelőre csak annyi történt, hogy Koncz főorvos úr készített a beavatkozásról egy eljárási rendet, azt eljuttatta az orvosi kísérleti eljárásokat engedélyező Egészségügyi Tudományos Tanácshoz, a testület pedig - mint az feljebb kiderült - kiadta a fagyasztásra szóló engedélyt. Ezzel a BMC a Magyarországon működő további 11 meddőségi központtal szemben jelentős piaci és tudományos előnyhöz is jutott.

A többieknek, egyáltalán ahhoz, hogy a petesejtfagyasztásra csak gondoljanak, meg kell várniuk, hogy a szakmai szakkollégium elkészítse az ehhez szükséges eljárás rendet, amelyből aztán a miniszter jogszabályt alkot. Addig a gyerekre vágyó korosodó nőknek marad az interneten zajló petesejt-feketepiac.