Vittek is, hoznak is | Weborvos

Sikerült összegyúrni a Minisztérium és a Magyar Kórházszövetség pénzelosztási szempontjait.

"A pluszpénzek szétosztásának egyértelmű nyertesei a kórházak, vesztesei pedig a járóbeteg-szakrendelők, holott a reform egyik célja éppen ez utóbbiak megerősítése lenne" - véli Pásztélyi Zsolt, a Vasút Egészségügyi Kht. ügyvezető igazgatója. Mert bár az osztozkodásba bevonták a szakrendelők szövetségét, a Medicina 2000 a kórházlobbival szemben alulmaradt. A 25 milliárd forintból összesen 390 milliót sikerült kiharcolnia 43 önálló - vagyis kórházhoz nem tartozó - intézmény részére, kilencven pedig egy vasat sem kapott. Pedig a szakrendelők is derekasan hozzájárultak az egészségbiztosítási kassza megtakarításaihoz, ám a megspórolt milliárdok visszaosztásából többnyire nem ők részesültek.

A többség azonban a jelek szerint elégedett: a múlt hét végére sikerült összegyúrni az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Kórházszövetség pénzelosztási szempontjait. Ennek alapján döntően a kórházak a kedvezményezettjei annak a 25 milliárd forintnak, amely részben az egészségbiztosítási kassza 10 milliárd forintra rúgó megtakarítása, részben a járulékfizetők körének mintegy félmillió fővel való kiszélesítése révén keletkezett; utóbbi 15 milliárd forintos többletbevételt eredményezett. A teljes összeg 40 százalékát még szeptemberben megkapják a kórházak, a többletbevétel szétosztására pedig - amihez módosítani kell a költségvetési törvényt - a negyedik negyedévben, három egyenlő részletben kerül sor. Jó kompromisszum született - kommentálta a fejleményeket Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, azt tapasztalva, hogy azok a kórházi vezetők, akik a múlt héten nála puhatolództak a várható támogatásról, nagyjából az általuk remélt nagyságú segítséghez jutnak.

A nevelő célzatú elosztást pártolta volna a maga részéről az egészségügyi tárca, nagyobb különbséget téve a reformlépésekhez jobban alkalmazkodók javára, de nem feledkezve meg az utólagos igazságtételről sem. Utóbbi szempont azoknál az intézményeknél vetődött fel, amelyek kevesebb teljesítményt számolhatnak el, mint amennyit az ellátási körzetük nagysága indokolna. A kórházszövetség viszont úgy vélekedett - mondta a HVG kérdésére Varga Ferenc elnök -, hogy mivel a kasszában keletkezett megtakarítás a valamenynyi intézményt érintő megszorítással jött össze, így az elosztásból mindenkinek részesednie kell, ha nem is azonos arányban.

A kompromisszum érdekében különböző célokra elkülönítve, több "zsákba" osztották szét a pénzt 175 fekvő- és 43 járóbeteg-ellátó intézmény számára. Ebből a krónikus betegekre szakosított intézményeknek összesen 2,4 milliárd forintot szánnak - a kisebbeknek néhány millió, a nagyobbaknak, mint amilyen például a hévízi vagy a visegrádi kórház, akár 40 millió forint feletti összeg is jut, az első félévi teljesítményük arányában. Különösen azoknál a kórházaknál kél el ez a pótlás, amelyekben alig vagy egyáltalán nem maradt aktív ágy, hiszen a krónikus ellátás finanszírozása 75 százalékkal alacsonyabb az aktív gyógyítás tarifájánál.

"Ugyanakkor az intézmény bér- és rezsiköltségei, például világítása és fűtése nem hozható ki sokkal kevesebből, legfeljebb a labor- és más diagnosztikai kiadások lehetnek jelentősen kisebbek" - véli Tóth Ildikó, a kisbéri rehabilitációs kórház vezetője.

Szeptemberben és az év utolsó három hónapjában összesen 6,8 milliárd forintot kapnak azok a nagy kórházak, amelyekben legalább négyszáz ágy és öt gyógyító szakma képviselteti magát, országos feladatot látnak el, és valamelyik kiemelt egészségügyi programban (onkológia, kardiológia, gyermekgyógyászat, sürgősségi ellátás) vesznek részt. Ezek köre szélesebb, mint a kiemelt, súlyponti intézményeké, hiszen körülbelül száz kórház részesedik ilyen módon, normatív alapon az erre elkülönített pénzből.

Végül a legnagyobb zsákba 8,4 milliárd forintot gyömöszöltek; ebből valamennyi intézmény kap majd, ám "érdemeik szerint" súlyozva. "Nem büntetni, hanem jutalmazni akartunk. Kapjon az többet, aki tett valamit a struktúraátalakítás érdekében" - jelentette ki a villámnászútjáról hazatért, a pénzelosztás hivatalos bejelentésének ritka népszerű pillanatát magának fenntartó Horváth Ágnes miniszter.

Az április 1-jétől érvényes, a kórházak által sokat bírált teljesítménykorlátok kiigazítására is lesz 2 milliárd forint, ebből azonban csak harminc intézmény részesül, amelyek esetében a minisztérium is belátta, hogy az elszámolható esetek számát hibásan kalkulálta. Az ápolási napokkal arányosan elosztásra kerülő 3 milliárd forint a betegek komfortérzetét, vagyis az étkeztetés és a takarítás minőségét hivatott majd javítani.