Vízimentők: idén is üzleti alapon

Elfogadhatatlan, hogy még mindig nem szabályozza törvény a vízi mentést, és az nem állami feladat.

Kilencen fulladtak a Balatonba a múlt évben, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb tragédia nem a viharokban, hanem a strandok sekély vizében következik be. Tavaly három vízbe fúlt ember szervezetében mutatott ki a toxikológiai vizsgálat amfetamin-származékot, s félő, idén is számítani lehet a hasonló, a drogfogyasztásnak is tulajdonítható tragédiákra - figyelmeztetett a vízi rendészet. Egyebek mellett ennek a veszélyét ismerte fel a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ), amikor az egyesületen belül strandi mentési csoportot hozott létre.

 
Az idei szezonban negyven kijelölt balatoni fürdőhelyen ül speciális evezős csónakba strandi mentő, a VMSZ pedig együttesen hatvan hajózó személyzettel végzi a mentést, illetve a búvárszolgálatot - hangzott el a zánkai sajtótájékoztatón. Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke elmondta, hogy idén nyártól is üzleti alapokra helyezik a szolgáltatásaikat, és afféle őrző-védő szervezetként működnek. Miután állami támogatásban nem reménykedhetnek, csak a szponzoraikra számíthatnak, a strandi mentésekből származó bevételük egy részét az irányításuk alá tartozó tizennégy mentőhajó - köztük a sürgősségi mentésre beszerzett Rupert - üzemeltetésére fordítják.

 
A Tisza-tavi vízi mentés megoldatlanságára is utalva Bagyó Sándor kijelentette: elfogadhatatlan, hogy még mindig nem szabályozza törvény a vízi mentést, és az nem állami feladat. A VMSZ elnöke úgy fogalmazott: „nemzeti tragédiának" is nevezhetjük, hogy hazánkban évente 300-350 ember leli halálát a természetes vizeinkben. Hozzáfűzte: jó a kapcsolatuk a balatoni vízi rendészettel, de tudni kell, hogy a rendőrségi járőrhajók legénysége nem kap vízből mentési kiképzést - tudósít a Magyar Nemzet. 

A szervezet vezetője szerint stabilizálná a működésüket, ha minden évben az általuk összegyűjtött bevétel, illetve szponzori támogatás minden forintjához további egy forintot tenne hozzá az állam - emelte ki a Magyar Hírlap. Ez az összeg tavaly mintegy 108 millió forint volt. A szakember szeretné elérni, hogy egységes szakmai elvek alapján született jogi szabályozás mondja ki, hogy ki végezhet, milyen képesítéssel, milyen módon, és milyen állami támogatással vízi mentést.

Az előszezonban még mindig kérdéses, honnan teremtik elő a szükséges forrásokat - mondta Bagyó. A technikai feltételek és a személyi állomány adott, a legmodernebb hajókkal, és a legkorszerűbb mentési eszközökkel várják a nyarat. A fejlesztés uniós pályázatoknak köszönhető. Magyarországon évente 300-350 ember hal meg nyílt vizeken, és legalább ugyanennyi életet mentenek meg évente a vízimentők, akik gyakorlatilag önerőből működnek. Saját bevételük az a napi, fejenként kilencszáz forint, amit a strandok működtetői fizetnek a mentési szolgáltatásokért. Szponzoraik a pályázatokon előfinanszírozást, egymás közti ingyenes telefonbeszélgetést, valamint ingyenes üzemanyagot biztosítanak. Az elnök hangsúlyozta, hogy az idén tízéves szakszolgálat állami normatívát eddig nem kapott, de olyan terheket rótt rájuk az előző kormány, mint a gépjárműadó. „Már az is nagy segítséget jelentene, ha ez megszűnne" - mondta Bagyó.