Vizsgálati eredmény a félegyházi kórházban

Intézkedési tervek születtek ugyan, de java részük nem valósult meg, a többi pedig nem hozott lényeges változást.

Az átlagnál magasabb a bérköltségek aránya a kiskunfélegyházi kórházban, az ágyszám pedig hiába csökkent, ugyanannyi dolgozó van, mint korábban - egyebek között ezt állapította meg az intézményt vizsgáló bizottság. Közel kilencvenoldalas az az anyag, melyet szakértői bizottság készített el a kiskunfélegyházi kórházzal kapcsolatban, majd átadta az önkormányzatnak. A dr. Horváth Endre által vezetett bizottság több héten át tanulmányozta azt, hogy a kórház költségstruktúrája mennyiben követte az egészségügyben bekövetkezett változásokat.

A jelentésből kiderül: a kórház kiadásainak 64 százalékát a bérjellegű kiadások teszik ki. Ez az arány magasabb a hazai kórházi átlagnál. Az ok részben az, hogy nem történt lényegi létszámcsökkentés, ugyanannyi dolgozó tevékenykedik a fekvőbeteg-ellátásban, mint 2007-ben, holott 2007-től 2009-ig több mint 13 százalékos ágyszámcsökkenés volt. A másik ok, hogy a különböző kiszolgáló tevékenységeket nem szervezték ki. A korszerű rehabilitációs részleggel is rendelkező kórházzal kapcsolatban a fekvőbeteg-rehabilitáció és a járóbeteg-szakellátás bevétele, valamint a lakossági fürdőhasználatból származó bevétel nemhogy a teljes költséget, de még a dologi kiadásokat sem fedezi.

Információk szerint egyébként, a beruházást úgy tervezték, hogy a feltörő meleg vizet vezetékes vízzel hűtik, de annak csak egy részét engedik a medencébe, míg a másik részét a csatornába. Ezzel havonta egymillió forint értékű víz megy kárba. A vizsgálat kitér arra is, hogy a külföldi betegek fogadásának előkészületei nyolcmillió forintba kerültek, amit kárrendezés útján a szerződő cég visszafizet.

A vizsgálat azt is taglalja, hogy milyen intézkedésekre volna szükség. A javaslatok közé tartozik, hogy a rehabilitációs ágyak kihasználtságát tartsák meg, a krónikus ágyakét viszont növeljék. Mellette csökkenteni kellene az új OEP-finanszírozás szerint 2010-től az ápolási időt a krónikus osztályon, további VIP-szobákra volna szükség, a műtőblokk szabad kapacitását pedig bérbe kellene adni külső egészségügyi szolgáltatóknak. Ezenkívül az intézménynek még több menedzserszűrést kellene végeznie.

A bizottság szerint felül kell vizsgálni a kiegészítő gazdasági, műszaki, adminisztratív tevékenységet, és összevonásokkal egyszerűsíteni a jelenlegi struktúrát, ugyanakkor megvizsgálni a kiszolgáló-tevékenységek kiszervezésének lehetőségét. Felmerül az egynapos sebészet kialakítása is, melyhez a technikai lehetőségek és a szaktudás adott.

Az intézkedési lehetőségek között szerepel a teljes szakellátási feladat és kapacitás átadása a megyei önkormányzat részére.

 A vizsgálat megállapítja, hogy a kórház helyzete, gazdálkodása a finanszírozás miatt is romlik. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban a vizsgált 5 év alatt 13 millió, a járóbeteg-szakellátásban 127 millió forint elvi bevételkiesés keletkezett a kapacitás alacsonyabb kihasználtsága miatt. Intézkedési tervek születtek ugyan, de java részük nem valósult meg, a többi pedig nem hozott lényeges változást. A jelenlegi struktúra a bevételekből nem fenntartható, a tulajdonos önkormányzat nagyobb szerepvállalásra kényszerül.