Vonzóvá válni a biztosítók számára | Weborvos

Sem a kórházak első számú vezetői, sem a gazdasági igazgatók nem támogatják a több-biztosítós modellt.

Véleményük szerint valós a veszélye annak, hogy az egészségbiztosítási pénztárak, amint megtehetik, „válogatnak" majd az egészségügyi szolgáltatók közül, és emiatt nem elég költséghatékony, nagynevű és nagy múltú intézmények is eltűnhetnek a szolgáltatói palettáról. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint lehet majd olyan érv, hogy az intézmény nem kellően költséghatékony, de olyan is, hogy nem megfelelőek az ellátás körülményei - például elavultak az épületek és a berendezések. Ez utóbbi helyzetben a tulajdonosok súlyos döntés elé kerülnek: vagy előteremtik valahonnan a felújításokhoz, eszközvásárlásokhoz szükséges pénzt, vagy nem tudnak eleget tenni az önkormányzati törvényben foglalt ellátási kötelezettségüknek.

A kórházszövetség elnöke szerint a kórházakkal szerződő egészségbiztosítási pénztárak minden bizonnyal beleszólást kérnek majd az intézmények működtetésébe, ugyanakkor attól nem kell tartani - vélekedik -, hogy a pénztárak orvosszakmai kérdésekben is véleményt kívánnának nyilvánítani. A kórházak gazdasági igazgatói főként attól tartanak, hogy ha nem válik egyértelművé, milyen ellátásért milyen finanszírozásra jogosultak a szolgáltatók, egyáltalán, kinek mit kell kötelezően nyújtania, az egészségbiztosítási pénztárak színre lépésével teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az intézmények. Aggályosnak tartják azt is, hogy tisztázatlan, mit takarnak majd a szolgáltatási „csomagok". A kórházvezetők elhamarkodottnak és átgondolatlannak tartják az egészségbiztosítási rendszer átalakítását. A modell működőképességére semmiféle bizonyíték nincs, elsősorban azért, mert ehhez hasonló rendszert eddig még sehol nem működtettek.

Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház-Rendelőintézet főigazgatója szerint, hogy a mindennapokban hogy fog megvalósulni az egészségbiztosítási pénztárak reformja, azt még nem lehet tudni. A végrehajtáshoz szükséges rendeletek még nem ismertek. Az teljesen szemléletbeli, gondolkodásbeli kérdés, hogy nonprofit vagy profitorientált biztosítót engednek-e be a rendszerbe. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nonprofit védi inkább a betegek érdekeit, de lehet, hogy Magyarországon ez másképp alakul majd. Mindenképpen a beteg érdekei határozzák meg a viselkedési formát. Körülbelül 100 milliós, de akár milliárdos nagyságrendű lehet egy biztosító éves haszna. Gerő Gábor úgy véli, ha hosszú távon gondolkodik, akkor az első 5-6 évben nem fogja kivenni a pénzt belőle. Az igazi haszon a biztosítók számára nem az egészségügyi biztosításokban van, hanem a más biztosítási területen való részesedésükben lehet bevételtöbbletük. Ha az egészségügyi rész jól működik, akkor a másik rész is vonzóvá válhat.

Az emberek nem nagyon tájékozottak, még a kórházban dolgozók sem. Aki nem beteg, egyáltalán nem tud a dologról semmit. Aki beteg, rendszeres ellátásra szorul, az már inkább. Bennük igen nagy az aggodalom, mivel még a víziót sem vázolta fel a kormány, hogy mit is szeretnének elérni, illetve hogy ez az egész miként érinteni a betegeket.