Zacskó és verés a nagyobb segélyért? | Weborvos

A károsodott gyermekek után a dupla családi pótlék jár, de a nyilván mindenki lemondana róla a gyermeke érdekében.

Nem igaz a feltételezés, miszerint egyes anyák saját akaratukból szülnének szellemileg elmaradott gyerekeket a dupla családi pótlékért, mondhatni hírlapi kacsa, hogy mesterségesen tennék tönkre az újszülött agyát még világra jötte előtt - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Csiba Gábor, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa.

Való igaz, hogy Borsod és Szabolcs megyékben a legmagasabb országos szinten a szellemileg elmaradott gyermekek száma, Csiba Gábor ismeretei szerint Borsodban 45, míg Szabolcsban 41 ezer ilyen fiatalról érkeztek információk. Ez talán a régió sanyarú gazdasági helyzetével függhet össze, habár egyéb okok sem kizártak. A főigazgató főorvos úgy véli, a magas számarányokat a koraszülésekkel lehet magyarázni, persze - tette hozzá - az életmód ugyancsak befolyásolja a csecsemő rendellenes szellemi fejlődését.

Állítja, tévhit, amit mostanában a bulvársajtó híresztel, gyakorlatilag ugyanis az egyes kismama önállóan képtelen lenne kárt okozni gyermekében az embrionális, vagy az egy-hat hónapos korban. A manuális és gyógyszeres ráhatás különösen kizárt, főleg a fejre húzott nejlonzacskós megoldást tartja nonszensznek és elképzelhetetlennek. Miután a mesterséges agyrombolás nem működik, így az év kórházának főigazgató főorvosa egyéb indokokat hoz fel állítása alátámasztása céljából. Mint mondja, a miskolci megyei kórházban működik egy úgynevezett koraszülött patológia, következésképpen napi ismeretekkel rendelkezik az oxigénhiányos születéseket illetően. Kifejtette: ugyan lényegesen magasabb Borsodban az újszülöttek idő előtti világra jöttének aránya az országos adatok ismeretében, mégsem történhet meg, hogy a gyereket születése előtt, vagy röviddel a születés utón tennék debillé az anyák.

Más a magyarázat - jegyzi meg -, sokkal ésszerűbb és racionálisabb, mint azt a médiumok tudatják. Az embrionális időszakban a magzatvízben lebeg a gyerek, s amennyiben fizikai behatás érné a terhes nő hasát, a magzatvíz védelmet nyújtana. Csiba elismeri, meg lehet verni a terhes asszonyt úgy, hogy a magzat agya károsodjék, de ez ritkán fordul elő, mint ahogy az is, miszerint a kismamák egymást tájékoztatnák a gyerek elbutításának módjáról. Az ország harmadik legnagyobb kórházának főigazgató főorvosa elsősorban a szülő nő életmódjával, nagyon fiatal korával, a dohányzással, alkoholizmussal, a gyermekáldás előtti alultápláltságával, a küretek számának gyakoriságával, a család embertelen életkörülményeivel, pénzhiányával indokolja a koraszülést, illetve annak következményeit. Azt kérte, a hitetlenek nézzenek körül Borsodban, s maguktól rájönnek arra, valójában mi okozza a koraszülést, továbbá az ehhez kapcsolható agyi sérülést.

A károsodott gyermekek után a dupla családi pótlék persze jár, de a szakember azt hangsúlyozta: nyilván mindenki lemondana a kétszeres bevételről a gyermeke egészsége érdekében. Nagy Kálmán - aki közel húsz éven keresztül vezette az Orvos Továbbképző Intézet gyermekgyógyászati tanszékét - alátámasztja a főigazgató gondolatait, ráadásul közölte: az agykéreg károsítása nem egyszerű feladat külső behatással. A zacskós megoldás szinte lehetetlen, mert nagy valószínűséggel az újszülött fulladását eredményezné az agykéreg károsodása helyett. Az oxigénhiányos állapot már az embrionális korban, a koraszüléseknél fellép. Később kiváltképp nem befolyásolható a gyerek agyának minősége - mutat rá -, hiszen születésekor 300, egyéves korában 900, míg három év körül eléri az 1200 grammot, ami már felnőtt méretekhez hasonlít. Emlékeztetett, a mai orvostudomány már elég fejlett ahhoz, hogy a szellemileg visszamaradott csecsemőt kiszűrjék, s megfelelő hatásfokkal kezeljék.

Mindazonáltal a koraszülöttek Nagy Kálmán szerint is veszélyesebb helyzetben jönnek a világra a kilenc hónapos időszakban születettekhez képest, s azt gondolja, a magzat vagy csecsemő szándékos butítása nem kivitelezhető. Egyébként az önkormányzatok nem rendelkeznek nyilvántartással a településeken élő szellemileg károsult gyerekekről, de Varga László taktaharkányi polgármester közölte, náluk 25 gyerek fogyatékos kisebb-nagyobb mértékben. Zoltai László fulókércsi polgármester arról tájékoztatott, saját községükben tucatnyi olyan gyerek él, akinek szülei emelt összegű családi pótlékot kapnak. Az elmaradottság mértékét a megyei pedagógiai szakszolgálat állapítja meg, s ennek megfelelően szegregálják a diákot. Ha egyedül neveli a szülő a gyereket, 25 500 forintot kap, míg egészséges társának édesanyja vagy édesapja 13 700 forintot személyenként.