Zöld út az aktív időskornak | Weborvos

Az Országgyűlés tegnap elfogadta az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

A stratégia 2009-re azonnali intézkedésként határozza meg a piaci alapon nyújtandó lakhatás (nyugdíjasházak) és a személyes gondoskodás szabályozásának felülvizsgálatát, valamint az idősügyi kerettörvény előkészítését.

A szociális tárca adatai szerint ma a közel négymillió háztartás negyven százalékában élnek idős emberek, minden negyedik háztartás csak időskorúakból áll. Jelenleg Budapest számít a leginkább idősödő városnak, s igen magas az idősek aránya Békés, Heves és Zala megyében is. Minél kisebb lélekszámú egy település, annál magasabb a hatvan éven felüliek száma, az ötezer fő alatti településeken az arányuk 25 százalékos.

A falvakban többnyire saját tulajdonú házakban laknak az idősek, ezek között minden negyedik régi, esetleg komfort nélküli. Az ilyen épületek negyven százalékában fával vagy szénnel fűtenek. A 70 évesek és annál idősebbek körülbelül egyharmada egyedül él. A korosztály közel felének a mindennapi életvitelét akadályozó problémája van. Töredékük részesül házi segítségnyújtásban, szociális étkeztetésben, és nagyon csekély azok száma, akik látogatják az idősek nappali intézményeit.

A települési önkormányzatok csaknem negyven százaléka 2007-ben még csak nem is biztosított házi segítségnyújtást, az ellátatlanság szintén a kis lélekszámú településekre a legjellemzőbb. Hasonló problémák mutatkoznak a szociális étkeztetéssel kapcsolatban is. A 14 témakört összefoglaló stratégia két legsürgetőbb területe, az egészségügyi és szociális ellátások éles szétválasztása, illetve a demens (időskori elbutulásban szenvedő) betegek nappali gondozásának megszervezése. Demográfiai előrejelzések alapján 2030-ban a 65 év felettiek száma már eléri az 1,8 milliót, 2050-ben pedig meghaladja majd a kétmilliót is.