A jó döntés vagy a legjobb

Vita nyolcvanezer emberről: melyik intézmény lássa el a dunaújvárosi kistérség akut infarktusos betegeit?

Szakmailag hibás döntésnek tartja az ÁNTSZ – a kórházzal előzetes egyeztetés nélkül meghozott - határozatát dr. Szász Gyula, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház kardiológiai részlegének vezető főorvosa. Mint mindig, az ostor most is a betegeken csattan – állítja.  Mint arról már beszámoltunk, az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetének igazgatója, dr. Bujdosó László 2009. augusztus elsejétől megváltoztatta a korábbi gyakorlatot: az akut infarktusos betegeket nem a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetbe (GOKI) kell vinniük a mentőknek, hanem a Fejér Megyei Szent György Kórház hemodinamikai központjába. A dunaújvárosi kórház erre válaszul saját önkormányzatához fordult, hogy a helyhatóság kezdeményezze a korábbi gyakorlat visszaállítását.

Szabad kéz, saját megoldás
- Az elmúlt években a kardiológiai betegek beutalási rendje a 130 kilométerre lévő Pécsre szólt, ám az akut invazív ellátásban az ÁNTSZ szabad kezet adott a kórháznak - emlékszik vissza dr. Száz Gyula. Fehérváron a megyei kórházban ekkor még csak születőben volt az invazív kardiológia: elektív beavatkozásokat végeztek, nem volt éjjel-nappali ellátás. Dunaújvárosban a rendszer széttöredezett volt, sajnos inkább „aszalták" a betegeket, teszi hozzá. - Ekkor megkerestem dr. Ofner Pétert, a GOKI főigazgató főorvosát, és megegyeztünk, hogy ide utaljuk az invazív infarktusos betegeket, valamint az elektív, diagnosztikai célú beavatkozásokra várókat is – ad magyarázatot arra, hogyan kerültek a betegek a fővárosi intézetbe.

– Megjegyzem, hogy ez utóbbira csupán egy-két napot kell várniuk a pácienseknek, így olyan ellátási szintet sikerült elérnünk, amilyen csak a világ jobbik felén van. Kialakultak a betegutak, az orvosi, szakmai kapcsolatok. Három éve a dunaújvárosi kórházban is létrehozták a sürgősségi betegellátó osztályt, amely bekapcsolódott a jól működő, hatékony rendszerbe.

A főorvos közben megszervezte a továbblépést jelentő transztelefonikus EKG rendszerhez való csatlakozást. A mentősök felkészítésével a betegeket nem kellene behozni az újvárosi kórházba, ahol nincs ilyen jellegű ellátás, hanem egyenesen vihetnék az ellátó helyre, a beteg állapotáról a speciális berendezésnek köszönhetően pontos információkkal bíró ügyeletes orvos utasításának megfelelően. Egy út kimarad, ami rengeteg idő, az idő szívizmot, a szívizom pedig életet jelent, teszi hozzá dr. Szász Gyula.

A GOKI-ban két hónapja készen áll a transztelefonikus EKG-központ a sürgősségi betegellátásra, tájékoztatta a Weborvost dr. Kékes Ede kardiológus professzor: közvetlen kapcsolat van a dunaújvárosiakkal is, bevethető a rendszer, csak közben megváltoztatták a beutalási rendet.

Közelebb a beteg, a mentő
Megkerestük dr. Bujdosó László regionális tisztifőorvost is, aki levélben felelt kérdéseinkre, jelezve, hogy egyes válaszait egyeztette dr. Czirner Józseffel, Országos Mentőszolgálat Közép-dunántúli Regionális Mentőszervezete vezetőjével. Mint így megtudtuk, a régióban korábban nem volt esélyegyenlőség az akut miokardiális infarktusos betegek ellátásában, a leghátrányosabb éppen Fejér megye volt, ezért kiemelt feladatként kezelték a megfelelő minőségi szintű, folyamatosan hozzáférhető ellátás biztosítását.

Sokszoros egyeztetések előzték meg a mostani döntést a fogadó helyekkel, így a Balatonfüredi Állami Kórházzal és a feladatra készülő, azt átvevő Szent György Kórházzal. A fehérvári PCI-laborba az OMSZ adatai szerint ugyanis a felújított 62-es úton hamarabb odaér a beteg az érintett településekről. Ugyanakkor az M6-os autópálya és az ügyeleti rend szerint fogadó intézmények között a kaotikus budapesti forgalom nagyon elnyújtja a betegek intézetbe érkezési idejét – ezek a mentők dokumentumain jól kimutathatóak.

A döntés megváltoztatására irányuló kérdésünkre Bújdosó doktor azt válaszolta, hogy addig ragaszkodik ahhoz, amíg a betegek érdekeit kimutathatóan szolgálja. Adatok támasztják alá, hogy a beutalási rendnek köszönhetően nőtt a helyszínről PCI-laborba vitt betegek aránya, illetve a helyszínről a PCI-laborba érkezési idő rövidebb lett. Mindezek mellett nagyon lényeges körülménynek tartja a tisztifőorvos, hogy a dunaújvárosi mentőállomás esetkocsija a beutalási rend változása óta hamarabb bevethető – egy-másfél óra az időnyereség –, ugyanis a beteg átadása után saját ellátási körzetében mozog állomáshelyére. Mindez a lakosság esélyegyenlőségét javítja, s növeli a mentésbiztonságot.

A transztelefonikus rendszerben az OMSZ nem vesz részt, szögezi le a levélben. A dunaújvárosi kórház által továbbküldött betegek célintézményét továbbra is a küldő intézet határozza meg, mint ahogy a sürgősségi betegbeutalási rend változása óta is számos esetben került beteg az OMSZ közreműködésével a GOKI-ba. Amennyiben a GOKI folyamatosan fogadná az ügyeleti rendtől függetlenül, megbeszélés és helybiztosítás nélkül a helyszíni STEMI-s betegeket, az dr. Bújdosó László szerint rövidítené az adonyi, ercsi, valamint más (dorogi, esztergomi, bicskei kistérség egyes települései) kistérségek lakosainak laborba jutási idejét.
A tisztifőorvos határozottan állítja, és szerinte a felvázoltakból is ez következik: a sürgősségi beutalási rend módosításával kapcsolatos döntést a betegérdekek maximális figyelembe vételével készítették elő és hozta meg, legjobb lelkiismerettel. A döntés az intézményközi együttműködést, a kórházból kórházba történő betegirányítást, szállítást nem érinti.

A gyorsaság a fő
– Nem vitatható, hogy a kijelölt területről érkezők esetében nálunk hamarabb nyitható meg az elzárt ér, mint ha a GOKI-ba szállítanák őket, különösen, ha még a dunaújvárosi kórházat is útba ejtik, mint számos alkalommal történt – alkot véleményt a változásról dr. Sereg Mátyás, a Fejér Megyei Szent György Kórház kardiológia osztályának vezetője, Fejér megye kardiológiai szakfelügyelő főorvosa. Tájékoztatása szerint a jelenlegi döntés hátterében három dolog állt. Az első: a sürgősségi betegellátás komplett áttekintése alkalmával úgy határoztak, hogy lehetőleg a régión belül kell tartani mindent, amit a betegérdek sérülése nélkül lehet. Második: mielőbb megfelelő ellátást kell biztosítani a rászorulóknak úgy, hogy egészen biztosan hamarabb kerüljenek a régión belül korrekt ellátásra, mint az eddigi helyeken.

– Ha a helyszínen eldönthető, hogy akut infarktusa van a betegnek, akkor azonnal olyan helyre szállítandó, ahol meg tudják nyitni az elzárt eret, és nem kell közbeiktatni egy másik ellátó helyet, úgymond pontosítani a diagnózist. Így kell korai szakban 90, később 120 percen belül megnyitni az elzárt eret. Ez a beavatkozás messze nem a legnehezebb az adott szakterületen, de a leghatékonyabb. Nem tudható viszont, hogy az adott betegnél milyen gyors a szívizom elhalásának folyamata, hiszen változó az érzékenység. Minél előbb nyílik az ér, annál jobb – teszi hozzá. A harmadik tényező az volt, hogy az OMSZ rohamkocsijai – amelyekre más betegeknek is szükségük lehet – ne töltsenek az indokoltnál többet az ellátási területükön kívül, ahogy eddig történt.

A fehérvári PCI-laborban idén több mint 150 akut infarktusos beteget láttunk el. Az első három hónapban még nem működött az akut készenlét, így becsült adat szerint a régiós ellátással ez a szám akár 400 fölé emelkedhet. Minden vonatkozó szakmai elvárásnak megfelel a centrum és megfelelnek a munkatársaim is, akik az előírt gyakorlatot többek között a GOKI-ban szerezték meg. A szívsebészeti háttér helybeni megléte Európában sehol nem követelmény, így nálunk sem, a egy órán belüli elérhetőség pedig Fehérvártól két irányban is megvan, a szokásos infarktus szövődményeknél működik is. Katéterezés szövődményeként pedig nem kellett igénybe vennünk – tudtuk meg dr. Sereg Mátyástól.

Háttér és tapasztalat
Súlyos veszteségnek érezné, ha a több éve kialakult kiváló szakmai kapcsolatok adminisztratív okokból megszűnnének, fogalmazott dr. Ofner Péter, ugyanis a kapcsolat mind a betegellátást, mind az intézmények közös érdekét szolgálja. A két intézmény együttműködése egyébként nem példa nélküli, hiszen jelenleg a tercier kardiológiai centrumok mindegyike ápol olyan szakmai kapcsolatokat, amelyek a régióhatárokon túl nyúlnak. Ráadásul a fontos időfaktor is az intézmények között kapcsolat mellett szól, hiszen Budapest az autópályán gyorsabban megközelíthető, mint Székesfehérvár.

Dr. Andréka Péter, a GOKI Felnőtt Kardiológia Osztályának osztályvezető főorvosa szerint a hét minden napján, a nap 24 órájában a nagy gyakorlattal és nagy esetszámmal rendelkező katéteres laborban egy tercier centrumban tudják ellátni a dunaújvárosi kistérségből érkező betegeket, akiket autópályán hoz a mentő, és szükség esetén azonnal katéteres asztalra is kerülnek. A laborban évente 5200 katéterezést végeznek, ezen belül körülbelül 1200 sürgősségi koronária intervenciót, ráadásul a szívsebészeti háttér mellett a kardiológia összes szubspecialitása is rendelkezésre áll.

– Az időfaktor mellett a legfontosabb tényező a szívsebészeti háttér megléte, illetve a jelentős tapasztalat: míg a GOKI-ban hosszú évek óta végeznek beavatkozásokat, addig Fehérváron csak 2007 óta – érvel a korábbi beutalási rend visszaállítása mellet dr. Mészáros Lajos, a dunaújvárosi kórház stratégiai igazgatója. A GOKI egy országos, vagyis tercier centrum, nem szekunder központ, mint a fehérvári. A katéterezés esetleges szövődményeként szétszakadó artéria gyors beavatkozás nélkül könnyen halálhoz vezethet, nem mindegy, hogy helyben vagy utaztatás árán tudják ellátni a súlyos állapotú beteget.

Az ő érdeküket szolgáló korábbi, jól bevált beutalási rend visszaállítása érdekében a dunaújvárosi önkormányzathoz fordultunk, hiszen mint tulajdonos, az önkormányzat kérheti a regionális tisztifőorvost a döntése megváltoztatására. Az emberek normális közérzetéhez hozzátartozik az a tudat, hogyha esetleg beteggé válnak, akkor biztonságos, szakmailag jó helyen gyógyítsák őket. Bízom benne, hogy ezt az alapvető igényt figyelembe veszik a döntéshozók is.