A kiskórházzal együtt a betegeket mentik | Weborvos

Elképzelhetetlen, hogy a szívinfarktus vagy stroke sújtotta beteget – a rentábilitás miatt - másfél órán át utaztassuk.

A jelenleg is táppénzen lévő korábbi főigazgató, dr. Novotny Zita feladatkörét már fél éve főigazgató helyettesként, majd két hónapja megbízott főigazgatóként ellátó dr. Bóta László belgyógyász szakorvos, osztályvezető főorvos, a kinevezését megelőzően több mint harminc évig betegágy mellett tevékenykedett a nagyatádi intézetben.

Mint elmondta: az egészségügy strukturális átalakításával egy időben vállalt nehéz feladatát több évtizedes szakmai és vezetői tapasztalataira támaszkodva igyekszik megoldani. Biztos háttérként tudhatja maga mögött az utóbbi másfél évtized egzisztenciális gondjain megedződött orvosi és szakdolgozó gárdát, akiket – szerinte – a nehézségek a korábbinál is jobban összeérleltek.

Bóta László a helyi, térségi, regionális és országos folyamatokat együttesen szemlélve állítja: a hatvanas évek intézeti viszonyai már nem állíthatók vissza, de a sürgősségi betegellátás, s néhány alapszakma további működtetése továbbra is létkérdés a 72 ezer lakost ellátó nagyatádi kórházban. Ugyancsak meggondolandó a 119 ezer lakosra tervezett pszichiátriai és neurológiai, valamint az egész megyére – ez mintegy 320 ezer embert érint – kiterjedő reumatológiai ellátás esetleges megszüntetése. Ilyen nagyságrendű belgyógyászati, sebészeti, neurológiai illetve pszichiátriai beteganyagot ugyanis nincs hova leadnia a kórháznak. Amennyiben a betegeiknek mintegy a 30 százalékát máról-holnapra a kaposvári kórházba irányítanák, a megyeszékhely legnagyobb egészségügyi intézménye képtelen lenne az ellátásukra.

Autópálya helyett helikopterleszálló

- Kaotikus – az akut ellátással összeegyeztethetetlen helyzet – alakulhat ki ugyanakkor a fogadó kaposvári kórházban, amely a késedelem miatt milliós nagyságrendű perekkel is szembesülhet – tette hozzá. Azzal, hogy Somogyban egyedüliként a nagyatádi kórház rendelkezik helikopter leszálló pályával, jobban benne vagyunk a sürgősségi betegellátás vérkeringésében, mint a megye többi kórháza. Az infarktusos beteget azonnal a pécsi a szívcentrumba tudjuk szállítatni – mondta a főigazgató, aki az új játékszabályok ismeretének hiányában több irányban, rugalmasan gondolkodik a kórház jövőjéről.
 
- Amennyiben a beteg sorsa megköveteli, hogy a legmagasabb szakmai ellátást nyújtó, központi intézetben kezeljék, meghajolunk az érvek előtt. A gyógyulás, életben maradás esélyeit ugyanúgy meg kell adni egy rinyabesenyői, mint egy kaposvári polgárnak, mert a térségi hátrányok miatt egy beteg sem halhat meg – hangsúlyozta. 

 
Ezeket figyelembe véve, s a város polgármesterével történő egyeztetés nyomán úgy gondolják: az alapszakmákat – ilyen a belgyógyászat, sebészeti jellegű mátrix ellátás, melybe a nőgyógyászat és a fül-orr-gégészet is bele tartozik, a neurológiai, valamint a csökkentett kapacitású gyermekgyógyászat – meg kell tartani. A személyi feltételek ugyanakkor jórészt adottak egy emelt szintű pszichiátriai rehabilitáció megvalósításához is a Nagyatádtól nyolc kilométerre, Ötvöskónyiban jelenleg működő elmerehabilitációs intézetben. A reumatológiára támaszkodva mozgásszervi, az ideggyógyászathoz kapcsolódóan pedig a stroke-rehabilitációt is felvállalnák.

A hátrány is lehet előny

Nagyatád vonatkozásában bizonytalansági tényezőként említette még Bóta László a régió másik két városi kórházának, az IMS-szerkezet miatt felújításra szoruló szigetvári, valamint a címzett támogatással most megújuló marcali intézet jövőjének tisztázatlanságát. Úgy véli, egy kórház további sorsának alakulásában legalább olyan súllyal esik latba az autópályától való nagyobb távolsága, mint a közelsége. Az autópálya mellett működő kórházakból - ilyen a marcali is - könnyebb megközelíteni a magasabb ellátást nyújtó, központi intézetet, mint például a fejletlen infrastruktúrájú Nagyatád térségből, amelynek fenntartására ezért – figyelembe véve a lakosság gyenge mobilizációs képességét – nagyobb szükség lehet.

Dr. Bóta László azt tartaná ésszerűnek, ha elsősorban a hazánkban működő számos, 120-130 ágyas, jól felszerelt laboratóriumi háttérrel és patológiával, ugyanakkor kihasználatlan műszerkapacitással és munkaerővel működő kórházakat alakítanák át a krónikus betegek ellátására. A feleslegessé váló orvosok letelepedését illetve áttelepítését pedig központi forrásból támogatnák.

Magyarországon a jelenleg működő 50 városi kórházból egyébként mindössze hat működik rentábilisan, a többi – köztük a nagyatádi is - gazdálkodási nehézségekkel küzd. A 2, 3 milliárd forinttal gazdálkodó intézményük mégsem utolsó a sorban.