A papagájkór nem madárinfluenza

Az influenza elleni szérum-szállítmány a jövő héten érkezik meg a Dél-Dunántúlra.

- A háziorvosok körében már felmértük az igényeket, az influenza elleni vakcinák pedig várhatóan a jövő héten már meg is érkeznek a regionális tisztiorvosi szolgálatokhoz, ahol megtörténik az elosztás - tájékoztatta portálunkat dr. Brázay László, az ÁNTSZ dél-dunántúli regionális szervezetének igazgatója.

A tiszti főorvos szerint ingyenes oltásban a krónikus és az idős betegek, valamint a munkahelyükön fokozott kockázatot viselők részesülhetnek.

Érdeklődésünkre, hogy mi lett a tavalyról megmaradt oltóanyagok sorsa, Brázay elmondta: ezeket természetesen az idén már nem használják fel, a vakcinákból minden évben új készlet kerül a háziorvosokhoz.

Bár a Dél-Dunántúlon működtetett figyelőszolgálathoz érkeznek bejelentések szórványos megbetegedésekről, tömeges fertőzésről azonban nincs szó. A jelzett esetek többségében az év minden időszakában előforduló „kóbor vírusok" (például ilyen a calici) jelentkeznek, amelyek rövid kórlefolyású megbetegedést okoznak, szövődményeket pedig csak ritkán.

Azt pedig, hogy mikor beszélhetünk valóban járványról, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pontosan deklarálja: tömeges, járványokat okozó megbetegedés akkor regisztrálható, ha ugyanaz a kórokozó az adott lakosságnak legalább az egy százalékát dönti le a lábáról.

Az ÁNTSZ szerint az országban nem lesz hiány idén oltóanyagból, a mintegy 1 millió 300 ezer vakcina szétosztása napokon belül megtörténik. Egy-egy háziorvosi körzetben minimum 200 adag ingyenes oltóanyag jut majd. Ez igaz a baranyai körzetekre is, ahol az elmúlt évben a rászorulók 70-80 százaléka oltatta be magát.

A gyógyszertári forgalomban több fajta influenza elleni szérum található. A vényre felírt oltóanyagok 50 százalékos társadalombiztosítási támogatást élveznek, így idén 500-800 forint körüli összegért vásárolhatók meg majd a patikákban. Ezekhez új „göngyölegként" társul a beadáskor fizetendő vizitdíj is.

Az ÁNTSZ–re nem igazán jellemző a riogatás, most azonban egyre gyakrabban hallani egy nagy pandémia kialakulásának a lehetőségéről.

- Ez az eshetőség valóban fennáll – mondta Brázay László -, hiszen az elmúlt évszázadok járványügyi mutatói jelzik: általában 30-40 évenként tör ki egy-egy nagy, az országokon is átívelő járvány. Ilyen volt például a spanyolnátha, most pedig a madárinfluenza vírusának szerkezeti átalakulásától lehet tartani. De senki sem tudja, hogy egy ilyen világjárvány mikor következik be, így előre védekezni sem lehet ellene. Oltóanyag ugyanis csak akkor készülhet a fertőzés ellen, ha már ismerté válik a vírus szerkezete.

Amióta a madárinfluenza hazánkban is megtizedelt több baromfitartó telephelyet, a vésszel többen azonosítani vélték a papagájkórt. Ez utóbbi betegségnek azonban semmi köze nincs a madárinfluenzához, hiszen a papagájkór bakteriális eredetű fertőzés.