A POCT vizsgálati módszerről

Az utóbbi másfél évtized alapvető, forradalminak mondható változásokat hozott a labor-diagnosztikában.

A rendezvényről dr. Vámosi Ildikó, a megyei kórház Klinikai Diagnosztikai Laboratóriumának osztályvezető főorvosa, regionális laboratóriumi szakfelügyelő főorvos adott tájékoztatást lapunknak. Érdeklődésünkre az alapvető fontosságú szakterület, az interdiszciplinárisnak tekinthető klinikai labordiagnosztika számos fontos, az utóbbi években bekövetkezett változását ismertette, melyek végül a tanácskozás témájául is szolgáló módszer bevezetését eredményezték.

A főorvos utalt egyebek mellett az oktatásban, a laborasszisztens- és szakasszisztens-képzésben megjelent egyre magasabb követelményekre, ám a humán oldal mellett a technikai fejlődés jelentőségét is kiemelte. Mint elmondta, az utóbbi másfél évtized alapvető, forradalminak mondható változásokat hozott a labor-diagnosztikában e tekintetben is. A professzionális központi laboratóriumok különböző, a gyors és pontos betegellátást szolgáló részlegeit érintő technikai fejlődés teljes automatizációt jelent: a vizsgálati minták analízise ennek révén rövidebb időt vesz igénybe. A preanalitika – tehát a mintavétel, az előkészítés, az azonosítás – továbbra is sarkalatos pontja a labordiagnosztikának, hiszen azon is nagyon sok múlik, valamit hogyan „vesznek le", de a zárt vérvételi rendszerek bevezetése itt is alapvető változásokat hozott. Kisebb lett a vizsgálati minta mennyisége és a reagensmennyiség iránti igény, ami a gazdaságosság szempontjából nem elhanyagolható.

Dr. Vámosi Ildikó kiemelte: a számítógépes rendszerek bevezetése mérföldkőnek számított e szakterületen is, a laborinformációs rendszer digitalizálását 1996-tól vezették be a megyei kórház laboratóriumában. Ma már a teljes rendszer számítógépen van, a kórházon belüli kommunikáció is ezen zajlik, a beteg- és mintaazonosítás vonalkóddal történik, így a mintacsere lehetősége is kizárt.

– E fejlődést a betegellátás is megkívánta, hisz a minél gyorsabb és hatékonyabb ellátás a cél. A napi vizsgálatok mellett a sürgősségi körbe tartozó esetek ellátását is biztosítanunk kell, azaz egy órán belül pontos vizsgálati eredményt kell adnunk. Ez azt is megkívánja, hogy a mintavétel és a vizsgálat közötti idő a lehető legrövidebb legyen, de ez, különösen a pavilonrendszerű kórházakban nehezen valósítható meg, hiszen a mintaszállítás is időigényes. A különböző intenzív és sürgősségi osztályokon sokszor ez az egy óra is soknak számít – ezt küszöböli ki a kórházakban már bevezetett, úgynevezett POCT (point of care testing) vizsgálati módszer: a beteg közeli vagy betegágy melletti, azonnali vizsgálata – mondta a főorvos.

Mint hozzátette: ehhez speciális, könnyen kezelhető, a hibalehetőséget is kizáró műszerek szükségesek, s laboratóriumi szakszemélyzet mellett, speciális képzésben résztvevő szakemberek is végeznek POCT vizsgálatokat. Az egyes kórházi részlegeken, rendelőintézetekben, az alapellátásban is elvégezhetővé válnak a meglehetősen széleskörű vizsgálatok, amelyek lehetőséget nyújtanak egyebek mellett a vércukor, a hemoglobin A1C, mikroalbumin meghatározására és alapvető kémiai vagy haemostazeológiai vizsgálatok elvégzésére is. A betegágy melletti (Point-of-Care, POC) laboratóriumi diagnosztika fekvőbeteg intézmények sürgős és intenzív betegellátásban való alkalmazására irányelvet dolgozott ki az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiuma és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium. Az anyag az MLDT honlapon (www.mldt.hu) megtalálható.