A személyiségi jog felülírja a szükséget

A magyar hajléktalanok egészségi állapotáról, orvoshoz jutásuk lehetőségeiről is kérdeztek.

A wroclawi tanácskozást egy kérdőív előzte meg, melyet minden uniós tagállam számára eljuttatott az Európai Hajléktalanellátó Szervezetek Szövetsége, a FEANTSA. A kérdőívre orvosok által adott válaszokat Bakos Péter, a brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezet elnökségi tagja állította össze.

A 23 oldalas dokumentum leszögezi: a kezelést önkényesen felmondó hajléktalan betegek újbóli fellelhetőségét és gyógyításuk folytatását segítené, ha a kiszűrtek (például tuberkulózis esetén), illetve a kezeltek névsorát az ellátó intézmények elküldenék valamennyi hajléktalanokkal foglalkozó intézménynek. A személyiségi jogok sok esetben esztelen és mindenek felett való alkalmazása helyett a közegészségügyi érdeknek (ami az adott személy érdeke is) kellene elsőbbséget élveznie. A hazánkban élő hajléktalanok gyógyulási esélyét tovább csökkenti, hogy azok, akiknek rendszeresen gyógyszert kellene szedniük, a készítményeket nem tudják kiváltani.

Melyek a fedél nélkül élők leggyakoribb egészségügyi problémái?

A hajléktalanná vált embereket egyrészt a szociális jólétet biztosító alapvető jogokhoz, ellátáshoz, szolgáltatáshoz való hozzáférés hiányából adódó pszichés problémák, valamint az ebből következő fizikai állapotromlás jellemzi. A fedélnélküli létforma állandósulásával, az immunrendszer fokozatos leépülésének következtében egyre nagyobb az egyén veszélyeztetettsége a fertőző betegségekre. A rossz táplálkozás és az ebből származó hiánybetegségek kialakulásának kockázata minden utcán élőre jellemző.

A hajléktalanná válás feldolgozása az egyén lelki alkatának függvénye. A mentális egészségi problémák alvászavarral, nyugtalansággal, hangulati labilitással kezdődnek, majd depresszióban és skizofréniában manifesztálódnak. A bizonytalan eredetű alkoholos italok rendszeres fogyasztása és a nem megfelelő táplálkozás gyakran súlyos demenciához vezet- szólnak az orvosi szakvélemények.

Ezt mutatja egy 1998-as budapesti felmérés is, amely adatai szerint a járóbeteg-ellátásban megjelentek 58 százaléka elsődlegesen pszichiátriai beteg volt. A vizsgálat azt is valószínűsítette, hogy a hajléktalanok között a pszichiátriai okok miatti halálozási arány jelentősen meghaladja az átlag népességben előforduló számokat.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI) Orvosi Krízis Szolgálata két évvel ezelőtti felmérése huszonkilenc olyan betegség csoportról számolt be, amely jellemző a hajléktalanok között. Ezek a depressziós magatartás, a vírusos fertőzések, az akut bronchitis, az epilepszia, az influenza, az idült lábszárfekély, az asztma, a gastroduodenitis, a NIDDM szövődményekkel, az idült tüdőbetegségek, a pangásos szívelégtelenség stb.

A másodlagos megbetegedések az alkoholfogyasztás toxikus hatása miatt bekövetkezett gyakori szervi károsodások: a krónikus májelfajulás, cirrhosis, szívizomelfajulás, praedelerium, agyi elfajulás, pszichoorganikus szindróma. A fedél nélküliek körében sűrűn előfordulnak fertőző bőrbetegségek is. Ezek az ótvar vagy a gombás jelenségek. Az ápolatlanság miatt pedig ott van a rüh, illetve a fej- vagy ruhatetű.

A daganatos kórképek közül a leggyakoribb a gége és a szájüregi tumorokon kívül a hörgő- és a tüdőrák.

A hajléktalanok körében azonban legnagyobb közegészségügyi kockázatot a tuberkulózis okozza. Az eddigi kutatási eredmények szerint a friss tbc-s betegeknek több mint a fele hátrányos helyzetű - alkoholista, kábítószeres, hajléktalan.

A fedél nélküliek orvoshoz jutási lehetősége Magyarországon

A FEANTSA kíváncsi volt arra, hogy milyen egészségügyi ellátásra jogosultak a Magyarországon élő hajlék nélküli emberek. A válaszokból kiderült, hogy a sürgősségi betegellátás és az alapellátás mindenki számára ingyenes. A szakellátás a társadalombiztosítási (taj) kártyával rendelkezők számára ingyenes. Azok, akiknek nincs érvényes iratuk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott egészségügyi centrumokban részesülnek 24 órás ellátásban. Ezekből az intézményekből a fővárosban négy, vidéken csupán kettő működik.

Az egészségügyi ellátórendszer közelgő reformja az eddigi ingyenes hajléktalan-ellátás megszűnését eredményezheti. Ez pedig újabb problémát generál a hajléktalanok egészségügyi ellátásában.

A kérdőív kitér az ellátáshoz jutást nehezítő legfőbb akadályok nevesítésére. Itt említhetők azok az adminisztratív gátak, amelyek a taj kártya körül felmerülnek. Érdekes viszont a válasz másik fele, amely leszögezi: Magyarországon az egészségügyben hallgatólagos jóváhagyás mellett működő kórházi paraszolvencia-rendszer a betegek zsebéből egészíti ki az egészségügyi dolgozók alacsony fizetését. Az "egyenlő bánásmód" elve már itt megbukik, hiszen a boriték nem egyenlő, hanem egyenlőbb bánásmódot eredményez. Természetesen vannak olyan társadalmi csoportok(nem csak hajléktalanok), akikről ilyen extra hozzájárulás nem is tételezhető fel. De szélsőséges esetben előfordul a hajléktalanok jogtalan elutasítása is.

Komplex ellátást ad a pécsi TÁMASZ

A több mint tíz éve működő pécsi TÁMASZ alapítvány az egyik legkomplexebb egészségügyi ellátást nyújtja. Ezek között szerepel a teljes körű orvosi ellátás (a mentális betegségek kezelésével együtt), a 24 órás ügyeleti rendszer, amely kiszállásra is alkalmas, a táppénz felvételi hatáskör, a lábadozó és utógondozó működtetése, bizonyos mértékű ingyenes gyógyszerellátás, különböző prevenciós programok szervezése (például az influenza elleni védőoltás). A TÁMASZ kezdeményezésére az ÁNTSZ a megyei kórházi férőhelyekből összesen 22 ágyat bocsát a krónikus betegségben szenvedő hajléktalanok számára.

Az alapítvány, a korábban megkötött szolgáltatási szerződése alapján havi 6,5 millió forint OEP-finanszírozással működik. Ez a fix finanszírozás azonban kevés a rendszer fenntartásához, ezért az alapítvány pályázatokkal próbálja még biztosítani a regionális feladatokat ellátó, egészségügyi centrum fenntartását.

A politika messze elkerüli a hajléktalan világot

Az önök országában politikai kérdés-e a hajléktalan emberek egészsége, illetve ez lehetne-e használható kampány-pont - kérdezte a FEANTSA. Az erre adott válasz pedig elgondolkodtató. E szerint eddig egyik politikai párt sem tett egyetlen ígéretet sem választási kampányában a hajléktalanok egészségének jobbítására. Nyilvánvaló, hogy egyetlen hazai politikai erő sem számol ezeknek az embereknek a leadható voksával. Ennek egyik oka lehet, hogy a társadalomban jelentős az önhibás szemléletmód, így a hajléktalanok esetleges pozitív megkülönböztetése vélhetően ellenérzést keltene a többségi társadalom tagjaiban.