A többség még csak csipeget

Van olyan iskolai büfé Pécsett amely már évek óta egészséges élelmiszert kínál.

Puhatolódzó körútunk során néhány büfét üzemeltető vállalkozó elmondta: a legnagyobb gondot az okozza, hogy a gyerekek továbbra is azokat a szendvicseket, édességeket keresik és veszik, amelyeket korábban rendszeresen fogyasztottak. Hiába cserélték le a süteményt, a csokis fánkot gyümölcsös müzli-szeletre, vagy a kolát gyümölcslére, a változtatás többnyire fanyalgást váltott ki. A minisztériumi javaslatot pedig többen úgy kommentálták: nincs gond vele, de hosszú időbe telik még, amíg azt a gyerekek elfogadják. Ehhez ugyanis elsősorban nem a gyermekek gondolkodását kell megváltoztatni, hanem a családon belüli szemléletmódot. Koródi Imréné büfévezető úgy látja: hiába hangoztatjuk mi itt az iskolában az egészséges táplálkozás fontosságát, ha az otthoni asztalra továbbra is nehéz, kalóriadús, hízlaló étkek kerülnek.

A pécsi iskolaigazgatók többsége úgy próbálta megoldani a feladatot, hogy előbb összeírta a büfék kínálatát, majd a listáról véleményt kért az iskolaorvosoktól. Miután a doktorok szelektálták a kínálatot, a megrövidült listáról az iskolaszék tagjaival, azaz a tanulók szüleivel is egyeztettek. Az árusításra ajánlott ételsor összeállítását némileg könnyítette, hogy minden iskola már korábban kapott egy szakmai útmutatót, amelyet az Országos Élemiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet készített el.

Az iskolabüfék kínálatának átalakítására tett ajánlásokat elsősorban a gyermekkori elhízás, illetve az abból származó betegségek indokolták. A gyermekkori kövérség nem magyar sajátosság, a jelenséggel és az abból származó kórképekkel az unió egészégügyért felelős bizottsága is foglalkozik. Folyamatosan hirdetnek olyan intervenciós és prevenciós pályázatokat amelyek a megelőzést szolgálják. Ezekben a nemzetközi programokban hazánkat a PTE gyermekklinikája képviseli, ahol jelenleg két uniós projekt elkészítésében is közreműködnek. Mindkettő a gyermekkori elhízással foglalkozik. Ezekre a Magyarországon folyó, több fázisban zajló felmérésekre mintegy 600- 650 ezer euro áll rendelkezésre.

Érdeklődésünkre Dr. Molnár Dénes, egyetemi tanár a PTE ÁOK Gyermekklinika anyagcsereosztályának vezetője elmondta: a programok egy része már elkezdődőtt. Amíg az egyikben tíz ország vesz részt, s ennek a munkának Kelet-Európában éppen Magyarország a koordinátora, addig a másiknak – amelyhez harmichárom ország csatlakozott – a Közép-európai irányítója és szervezője éppen a pécsi gyermekklinka anyagcsere osztálya.
A szakember szerint a felmérést a pécsi gyermekklinika nem csak hazánkban, hanem az említett 33 országban is elvégzi. A hazai étkezési szokások megváltoztatására tett mostani, erőteljesnek tünő kísérletet a szakma egyébként igen komolyan veszi.

A magyarországi kimutatások szerint a gyermeknépesség több mint 15 százaléka rendelkezik az orvosi szempontból normális testsúlynál 10 százalékkal nagyobb testtömeggel. A kövérségnek számos betegség lehet a következménye. Közülük a magas vérnyomás, vagy a II. típusú diabetes már gyermekkorban is jelentkezik. Molnár Dénes szerint azért fontos, hogy végre a nemzetközi figyelem középpontjába került a gyermekkori kövérség problémája, mert ez az a korosztály, ahol még hatékonyan müködtethető a prevenció.