Állandósult a szakorvoshiány Dunaújvárosban

A betegek tizenegy százalékának gyógyítását -a garanciális szabály miatt - az OEP nem finanszírozza.

Az egészségügyi szolgáltató jelentős beruházásokat hajtott végre, melyek közül kiemelkedik a sürgősségi betegellátó osztály kialakítása, de ide sorolható a digitális radiológiai rendszer létrehozása is. A kórház jövőjét meghatározó lépésre is elszánták magukat: megkezdték a minőségirányítási rendszer kialakítását (a külső audit jövő héten várható), bízva abban, hogy auditált kórházként jobb pozíciót tudnak elérni a kapacitás-lekötési szerződések megszületésekor. (A főigazgató megjegyezte: ilyen komplex kórházi és járóbeteg-ellátási standardokra épülő, munkabiztonsági, valamint környezetvédelmi rendszert tartalmazó irányítási rendszert egyetlen lépésben a dunaújvárosi kórházon kívül sehol nem vezettek be Magyarországon.)

Az sbo megnyitása is hozzájárult, hogy a kórház súlyponti minősítést kapjon, de a kórház vezetésének újra kellett gondolnia az egész sürgősségi ellátás szervezését, az EU-s jogharmonizáció jegyében pedig jövő hónap elsejétől megváltozik az ügyelet szervezése. Több társintézményben tanulmányozták az egyenlőtlen műszakbeosztás gyakorlati módszerét, s ezt találták a legkedvezőbbnek azzal a feltétellel, hogy a kieső bért pótlék formájában visszajuttatják a délutános, éjszakai és hétvégi ügyeletben dolgozóiknak.

Az év végétől szembesülnie kellett az egészségügyi szolgáltatónak a jelentős ágyszámleépítés, illetve a teljesítményvolumen-korlát elvonása okozta több százmilliós forráskivonással, ezért újabb takarékossági intézkedésekre kényszerültek, amely a struktúra további átalakításával, valamint a legfájdalmasabb lépéssel, a létszámleépítéssel jár.

A kórházban negyvenkilenc szakterületen százhat különböző szakrendelésen és ambulancián gyógyítanak. Általánossá vált az előjegyzés, amellyel sikerült csökkenteni a várók zsúfoltságát, a betegek várakozási idejét. Ugyanakkor egyes szakrendeléseken hosszúra nyúlt az előjegyzési idő, részben a szerződött óraszám, részben járóbeteg-volumenkorlát miatt – derült ki többek között dr. Gyöngyösi Pál orvos-igazgató beszámolójából. A kht.-nak a jelenlegi forgalom mellett is havonta 10-15 millió forint bevételkiesést okoz a tvk feletti, ki nem fizetett pontszám. Ezért is kérték egy korábbi minisztériumi pályázatban az aktív ágykapacitás egy részének átkonvertálását.

A betegek tizenegy százalékának gyógyítását az OEP nem finanszírozza, az ún. garanciális szabály következtében. Mint az orvos-igazgató kifejtette: a rövid időn belül ismételten kórházba kerülő beteget, kvázi „garanciában" kell kezelni, legtöbbször akkor is, ha új tünetek vagy betegség jelentkezik nála. Valójában az esetek többségében súlyos, krónikus betegségek időszakos fellángolása miatt, vagy több, különböző betegségben szenvedő beteg más-más osztályokra való – egyébként indokolt – felvételét „bünteti" az OEP – fogalmazott dr. Gyöngyösi Pál.

Tájékoztatójából az is kiderült, hogy a betegek csak 46 százaléka dunaújvárosi, tizenhat százalékuk érkezik az ellátási területen kívüli Dunaföldvárról és más településekről. A kórházban gyógyulni szándékozók területen kívüli aránya a híd átadása után minden bizonnyal nőni fog. Az osztályok értékelésekor kiderült, hogy az OEP statisztikai adatai alapján a dunaújvárosi kórház teljesítménye a városi kórházak átlagánál kedvezőbb – például jobb az ágykihasználtság (nyolcvanszázalékos), és ennek köszönhetően több az egy ágyra jutó finanszírozás (5,674 millió forint évente).

Állandósult szakorvoshiánnyal küszködik az intézmény, a folyamatos hirdetések ellenére harmincnégy betöltetlen állás van. A rezidensek közül öten fognak visszatérni a kórházhoz. Az orvoshiányon vállalkozó és részmunkaidős orvosok foglalkoztatásával igyekszenek segíteni.

Hosszabb távon a helyzet javulásával számol a kht. vezetése. Reményeik szerint súlyponti kórházként végre „kiérdemlik" azt, hogy jelentősebb állami projekt keretében nagyobb beruházást valósíthassanak meg, ilyen például a régóta tervezett központi műtőblokk létrehozása.