Amikor a víz is árthat

Még mindig szép számmal vannak olyan települések, ahol nincs egészséges ivóvíz.

Az egészséges ivóvíz biztosításának és védelmének ügye állandó napirend az Európai Unió (EU) illetékes bizottságaiban is. Azt, hogy mi is az emberi szervezet számára egészségesnek tekinthető ivóvíz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozta meg. E szerint a minden kockázat nélkül, korlátlan mennyiségben fogyasztható ivóvíznek 49 kémiai és 7 bakteriológiai követelménynek kell megfelelnie - derül ki a dokumentumokból.

A vízminőséget hazánkban a szolgáltatók ellenőrzik, törvény által meghatározott rendszerességgel. Így van ez a 160 ezres lélekszámú baranyai megyeszékhelyen is, ahol a Pécsi Vízmű a vízkezelő telephelyein és a gépházakban – speciális automata berendezésekkel - három percenként méri az adott vízminőségre jellemző értékeket. A mintavételi helyek száma pedig a kétszázat is meghaladja. Egy nemrég készített pécsi jelentés szerint a szolgáltató víznyerő területeiről származó tettyei, pellérdi, tortyogói, valamint a mohácsi parti szűrésű víz teljes mértékben megfelel az európai normáknak.

A hazai ivóvizek, vízbázisok hatósági kontrollja viszont a regionális tisztiorvosi szolgálatok feladata. A mikrobiológiai minőség szempontjából történő ellenőrzés tulajdonképpen az emlősök és az ember bélrendszerében fellelhető mikrobák kutatásán alapszik. E mikrobák vízben való jelenléte fekális eredetű fertőzést idéz elő, emellett elősegíti egyéb kórokozók (baktériumok) megjelenését is.

Nem árt azt sem tudni: minden országban másként reagál a bélflóra az úgynevezett egészséges ivóvízre. Ezért ha elutazunk egy-egy távolabbi országba (még az unión belül is), mindenképpen tanácsos palackozott vizet fogyasztanunk. Előfordulhat ugyanis, hogy a magyarországi vízhez szokott szervezet másként reagál az idegen helyen folyó csapvízre, holott az ottani lakosságnál ez semmilyen gondot nem okoz. Az ilyenkor esetleges fellépő kellemetlen tünet - hasmenés - sok esetben tehát nem is kórokozó okozta betegség következménye, hanem egyfajta érzékenységi reakció.

A hazai szakemberek szerint az egészséges ivóvízben ugyan számos ásványi eredetű anyag van, amelyek mennyisége szintén szabályozott, ám az összetevők nem tartalmazhatnak semmilyen parazitát, vírust vagy fertőző baktériumot. Ennek ellenére több vidéki településen a házi gyermekorvos, sőt a védőnő is tanácsolja: az újszülöttek és csecsemők számára felhasználandó vizet – legyen az akár a legjobb minősítésű is – nem árt felforralni.

Az ásványi eredetű (kémiai) összetevők szempontjából Baranyában főként a nitráttal és a megengedett egészségügyi határt meghaladó arzén tartalommal vannak bajok. De sajnálatos módon még mindig léteznek olyan települések az országban, ahol nem az a gond, hogy mi van a vízben, hanem az, hogy egyáltalán nincs vezetékes ivóvíz.

A megfelelő vízminőség biztosításához folyamatos bázis-védelemre is szükség van. E tekintetben a közelmúltban változtak a korábbi feltételek, amelyek a kijelölt védősávokra vonatkoznak. Az új jogszabály szerint a meghatározott védősávokon belül, és azok közvetlen környezetében sem lehet az önkormányzatoknak építési engedélyeket kiadni vagy építési területet parcellázni. Az új védősávok kijelölése már megtörtént a baranyai megyeszékhelyen.

A most elindult vízminőséget javító regionális program a tervek szerint 2012-ben fejeződik be, melynek következményeként 207 olyan dél-dunántúli település is egészséges ivóvízhez juthat, ahol ezek a feltételek még nem teljesülnek.