Átalakulás tuti veszteséggel

Dunaújvárosban megrendült a szektorsemlegességbe vetett bizalom, a súlyponti kórház ugyanis jelentős forrásoktól esett el.

Az elmúlt években a kormányzat egészségpolitikai szándékának megfelelően egyre több egészségügyi intézmény alakult gazdasági társasággá, köztük 2006-ban a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház is. Tették abban a hiszemben, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény egyik fontos alappilléreként megfogalmazott szektorsemlegesség elve a finanszírozás teljes körére értendő, ezért vállalták az átalakulással járó bonyolult procedúrát. Azóta a kórház bizalma már több soron megrendült a szektorsemlegesség elvében – tájékoztatta lapunkat dr. Máté-Kasza László főigazgató.

A többi gazdasági társasági formában működő kórházhoz hasonlóan ugyanis nem részesültek a 13. havi bérre és a 2008. évi ötszázalékos béremelésre fordított központi költségvetési forrásokból. A hiányzó összeg a dunaújvárosi kórház esetében 220 millió forint volt, amit saját erőből kellett előteremtenie a száz százalékban önkormányzati tulajdonú, közfeladatot végző kórháznak. A korábbi közintézményi státuszból történő átalakuláskor ugyanis „különös jogutódlás" miatt, valamint a kollektív szerződés szabályozása értelmében – elsősorban méltányosságból – megmaradt kötelező jelleggel a 13. havi bér, valamint a közalkalmazotti bértábla szerinti fizetés.

A szektorsemlegesség „felrúgása" azért jelent problémát a főigazgató szerint, mert a gazdasági társaságként működő kórház nem rendelkezik számottevő többlet bevételi forrással, ugyanakkor feladata azonos a közintézményekével. A kórház vezetése azonban hiába érvelt a pénzügyminiszternél – megjegyezve, hogy a költségvetési törvény még nem tett különbséget a szolgáltatást végző intézmények között, azonban a végrehajtási rendelet már csak az önkormányzat által fenntartott intézményeket említette –, nem sikerült eredményt elérnie.

A tárca álláspontja szerint ugyanis a központi forrásból történő támogatás jogszabályi feltételei nem biztosítottak a gazdasági társasági formában működő társaságok számára, amelyek egyébként nem is kötelesek a közalkalmazotti bértáblához igazodni. Az állam tehát nem szabta meg számukra jogszabályban a kategóriánkénti bérminimumokat és a 13. havi illetmény fizetésének kötelezettségét, így a bérfizetéshez nem nyújt központi költségvetési támogatást. A szektorsemlegességet pedig úgy értelmezik, hogy a fenntartótól függetlenül teljesítményalapú – jelen esetben a HBCS pontérték alapján számított – finanszírozás érvényesül, amelyet minden intézménynek egyformán fizeti az OEP.

A kérdés megoldását a 13. havi bér összegének beépülése jelentené az egyes betegek ellátása után fizetett finanszírozásba, ám erről még szándék szintjén sem hallani az érintettektől.

A bérfejlesztés mellett kizárták a 2-es szintű sürgősségi betegellátó osztályt működtető dunaújvárosi kórházat a sürgősségi ellátás fejlesztésére kiírt Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2.2.2./08/2F pályázatból is – folytatta dr. Máté-Kasza László a számukra hátrányos intézkedések ismertetését. A pályázat befogadását azzal utasította el a Strukturális Alapok Programiroda, hogy közhasznú társaság nem jogosult pályázni. Hiába élt jogorvoslati lehetőségével a kórház a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, innen is elutasító választ kaptak. Az NFÜ ugyanis nem foglalkozott a pályázati kiírás hiányosságával: a felhívásban a pályázók köre – „meglévő sürgősségi osztály korszerűsítése"– és jogi formája közötti ellentmondást nem oldotta fel.

A kórház vezetése igazságtalannak tartja, hogy a jelenleg még közhasznú társasági formában működő egészségügyi szolgáltatót hátrány éri, noha a gazdasági társaságokról szóló törvény 2009. június 30-ig türelmi időt adott az átalakulásra – ezért álláspontjuk szerint a pályázat kiírása, elbírálása nincs összhangban a törvényi rendelkezésekkel. Ráadásul nem követi a hazai sürgősségi ellátás fejlesztésének programját sem, amelyben a dunaújvárosi kórházat a sürgősségi ellátórendszer SO2 szintű ellátó helyeként határozták meg.

A kórház vezetése ezúttal az egészségügyi miniszternél „fellebbezett", mondván, kiemelt kórházként nekik is nagy szükségük volna a fejlesztésekre, és szeretnék, ha lehetőséget kapnának arra, hogy tisztességesen és diszkriminációmentesen mérettessék meg magukat a fejlesztési forrásokért vívott „versenyben". Válasz egyelőre nem érkezett.