Átszervezések a Fejér megyei kórházban

A kórházi osztályok elsősorban a saját, s nem az intézet egészének érdekeit nézik.

A Fejér Megyei Közgyűlés jóváhagyása után októberben megkezdődhet a kórház vezetése által készített intézkedési terv ütemezése, majd végrehajtása, amelynek legfőbb célja, hogy elérjék a Fejér Megyei Szent György Kórház kapacitásának optimális kihasználását. Mint a dr. Szabó László főigazgató által jegyzett közgyűlési előterjesztésből kiderül, a racionalizálási programot a megváltozott külső körülmények – elsősorban a finanszírozás és az ágyszám csökkentése –, valamint az intézményi adottságok egyensúlyba hozásának kényszere hívta életre.

A program, amely nem előzmény nélküli (például a korábban készült szakmai fejlesztési terv elemeire is épít), három fő területet határoz meg: a struktúra átalakítását, a költségcsökkentést és a pályázati lehetőségek áttekintését a fejlesztések érdekében. A foglalkoztatásra és a vagyonhasznosításra csupán jelzésértékű utalásokat tartalmaz.

A finanszírozás csökkenése miatt gazdaságilag már nem tartható fenn a korábbi struktúra, amely ráadásul nincs összhangban az új OEP-szerződéssel. (Mint ismeretes, az ország egyik legnagyobb kórházaként jegyzett Fejér megyei, kétszáz aktív ágyát „veszítette el" a reform során, jelenleg 1036 aktív, illetve 550 rehabilitációs, ápolási ágya van.) Az átlagosnál magasabb költséggel üzemeltethető a több telephelyen, előnytelen pavilonrendszerben működő kórház, így az infrastrukturális átszervezések fő célja a telephelyek, pavilonok számának csökkentése. Idén ugyan nem tervezik a létszám racionalizálását (év végéig lényegében ugyanúgy két és fél ezer dolgozóval számolnak, mint ez év elején), ám az ápolási egységek számának csökkentésével nyilvánvalóan meg fog jelenni a létszám racionalizálásának kényszere is.

Az átszervezést taglaló dokumentumot hónapokon át tartó tárgyalássorozatokon, az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetéseken szedték ízeire. Meglepetést nem okozott, de azért napnál világosabban kiderült, hogy az átszervezések jelentős érdeksérelem nélkül nem hajthatók végre, mint ahogy maga a főigazgató is összegzi: „Minden osztály csak a saját érdekeit képviseli, az összintézeti érdek számukra a legracionálisabb érvek mellett is alárendelt".

A gondokat, az egzisztenciális és a szakmai félelmeket jól érzékelik a megyeházán is. Nem véletlenül minősíti folyamatnak az egész átalakítást Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés elnöke, aki lapunk kérdésére leszögezte: semmi nem zárult le, nem is tehetnek pontot az ügyek végére, hiszen az egészségügy területén újabb jogszabályok előkészítése folyik. Így például a járóbeteg-ellátásban várhatóak változások, ám hogy miként fog átalakulni az ellátás, arról nincsenek információik. „Kicsi lépéseket teszünk, hogy holnap is, holnapután is megfelelően tudjon működni a kórház, és lehetőség szerint a betegek érdeke ne sérüljön" – tette hozzá.

Az átszervezés első lépéseként megszüntették a bodakajtori telephelyet, ahol alkoholbetegek utókezelését végezték az elfogadhatatlan körülmények miatt bezárással – emiatt kapacitásvesztéssel – fenyegetett telephelyen. A betegeket immár a központi, fehérvári telephelyen látják el, és az intézkedéstől évi negyvenmillió forint kiadástól mentesül a Szent György kórház.
A megyeháza „áldása után" a végrehajtást az onkológia áthelyezésével kezdik, s ezt dominóelv-szerűen követi a többi osztály átszervezése. A részletes ütemtervet most dolgozzák ki, és a lebonyolítás is megkezdődhet az ősz folyamán. A struktúra átalakítása a kórházi konszolidáció egyik alaplépése.