Az ápoló is ápolásra szorul

A betegekkel nap mint nap találkozó dolgozók döntő többsége pszichoszomatikus tünetektől, szorongástól szenved.

Többek között ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Fejér Megyei Szent György Kórház készített egy, a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiírt pályázat kapcsán.  Mint dr. Szabó Gabriellától, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvos-igazgató helyettesétől megtudtuk, a "Pszichoszociális kockázat, stresszt okozó tényezők felmérése és stresszkezelés a Fejér Megyei Szent György Kórházban" című pályázat beszámolója nemrég készült el.

A kórház minden dolgozójához eljuttatták a kérdőívet, függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy közvetve dolgoznak a betegellátásban. A 2500 megkérdezettből 1250 munkatárs juttatta vissza értékelhetően kitöltve az ívet. Ezt az arány dr. Szabó Gabriella egyáltalán nem tartja rossznak, hiszen statisztikai adatok szerint az önkéntes, anonim tesztek kitöltési aránya 25 százalék körül van. A válaszolók között az átlaghoz képest túlreprezentáltak voltak az ápolók és az asszisztensek – ezt az arányeltolódást a feldolgozáskor figyelembe vették.

A kérdőívek összegzéséből például kiderült, hogy a válaszadók 57 százaléka több mint 10 éve dolgozik a Fejér megyei kórházban. A dolgozók átlagosan két hét egybefüggő szabadságot vesznek ki. A túlsúlyosak aránya 52 százalék volt, míg a rendszeresen sportolóké csak tíz százalék.

 
A választ beküldő dolgozók egyharmadát kezelik egy vagy több krónikus megbetegedés miatt (a 40 évesek negyedét, a 45 év felettiek 55 százalékát érinti).

 
A korosztályra jellemző népegészségügyi statisztikai mértéket meghaladó a dohányzók aránya a válaszolók között, különösen az ápolók körében magas: tíz százalékkal haladja meg arányuk a statisztikai 28 százalékos értéket.

A szorongás és a pszichoszomatikus tünetek megléte, illetve a depresszió aránya a közvetlen az egészségügyben dolgozók esetében magasabb, mint a nem közvetlenül az egészségügyben dolgozók között. Utóbbiak körében viszont magasabb BMI értékeket, illetve több krónikus betegség miatt gondozott beteget találtak.
Közvetlenül az egészségügyben dolgozók 40-60 százaléka szorong, pszichoszomatikus tünetekkel küzd 75-80 százalékuk, depressziótól szenved 24-45 százalékuk. A krónikus betegségek közül magas a stresszbetegségnek tekinthető hipertónia és fekélybetegség csaknem ötven százalékos aránya.

A helytelen stresszkezelési stratégiák közül dr. Szabó Gabriella kiemeli a dohányzók magas arányát, és megoldást kíván a túlsúlyosak és elhízottak 52 százalékos, valamint a nem sportolók 45 százalékos aránya.

Sikeresek voltak pályázatban tervezett stresszkezelő tanfolyamok, előadások, a több héten át tartó autogén tréningek. Az intézményi szintű, egész napos stresszkezelő tanfolyamon májusban csaknem száz munkatárs vett részt. Kiemelt célcsoportként a főnővéri kar számára stressz, szorongás, illetve ezek megelőzése, felismerése és kezelése témakörben szerveztek programot.

A kérdőív eredményeit megismerve az intézmény vezetése úgy döntött, hogy kórházi pszichológust alkalmaz, akinek feladatai közé tartozik egyrészt a hozzá forduló dolgozók pszichés segítése, másrészt a szervezeti egységek megismerését követően csoportfoglalkozások tartása.

Az orvos-igazgató helyettes szerint a főállású pszichológus alkalmazása mellett nagy eredmény, hogy nemcsak felmérhették munkatársaik pszichés leterheltségét, hanem programokat szervezhettek ezek kezelése céljából, s végső soron a felmérés rávilágított egy eddig nem kellő mértékű odafigyeléssel kezelt kérdésre.