Az orosházi főigazgató nem fél a biztosítóktól | Weborvos

Az orosházi kórház főigazgatója szerint intézménye állni fogja a versenyt.

Gervain Mihály, a Békés megyei orosházi kórház főigazgatója nem osztja azokat a félelmeket, amelyek szerint az intézmény működését fenyegetné az, ha magánérdekeltségű egészségpénztárak alakulnak, ugyanakkor a Weborvosnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: ma még nagyon sok a bizonytalanság, s számos kardinális kérdésről egyáltalán nem esett szó.

– A Parlament csak egy kerettörvényt fogadott el, amelyet tartalommal a részletszabályozások töltenek meg. Több mint száz végrehajtási utasításnak kell megjelenni, ezek egy része kormányhatározat, más része miniszteri rendelet. Ezért ma még nem lehet állást foglalni arról, hogy inkább negatív vagy inkább pozitív irányban változik az egészségügyi rendszer a betegek és az ágazatban dolgozók számára. Az ördög a részletekben rejlik, nagyon sok múlik a végrehajtási utasításokon – fogalmazott Gervain Mihály.

A főigazgató meglátása szerint amennyire a mostani bizonytalan helyzetben az lehetséges, az orosházi intézmény felkészült arra, hogy helyt álljon. Ezt azzal indokolta, hogy mind a kórház, mind a hozzáépült szakrendelő rendelkezik minőségbiztosítással, az egészségügyi átalakítások nyomán jelentősen nem csorbult az aktív ágyszámok száma, nem növekedett jelentősen a várakozási idő, krónikus férőhelyből pedig többet kaptak mint amennyire számítottak. Hozzátette: az intézménynek nincs adósságállománya, 2007-ben befejeződött a rendelőintézet rekonstrukciója és bővítése, három nyugdíjazás és öt távozás mellett tizennyolc orvos felvételével a traumatológián, a sebészeten, a sürgősségi osztályon, a belgyógyászaton és a radiológián is orvosolni tudták a szakemberhiányt. (Jelenleg – egy fiatal orvos tragikus halála miatt – egyedül a kardiológián, valamint a gyerekosztályon van szabad orvosi állás.)

Gervain Mihály megjegyezte: az egészségbiztosítás átalakításának tárgyalása során az orvosszakma számára legfontosabb kérdések nem kerültek a nyilvánosság napirendjére, azaz sem az orvosi bérekről, sem az amortizációról, sem a szellemi szabadfoglalkozású orvosok helyzetéről nem tudni, hogy érdemben befolyásolja-e a modellváltás.

– Sok kisebb kórház csapdahelyzetbe kerülhet, mert amíg a betegellátásért a biztosító lesz a felelős, a fejlesztés továbbra is a tulajdonosok terhe marad, az önkormányzatok ennek az elvárásnak állami támogatás nélkül pedig nem tudnak eleget tenni. A biztosítóknak ugyan minden kórházzal szerződniük kell, ám arra nincs garancia, hogy a jogszabállyal kikényszerített szerződéskötést követően beteget is fognak irányítani az adott intézménybe – mondta Gervain Mihály.

A főigazgató szerint az is az erősebb kórházak javára billenti a mérleget, hogy ott dolgoznak tudományos fokozattal rendelkező szaktekintélyek. (Orosházán jelenleg öt minősített orvos van.) A kórházvezető nem osztja azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a biztosítók inkább a kezdő, ezáltal kevesebb pénzből megfizethető orvosgárdákat preferálnák, mert meglátása szerint a tapasztalat hiánya már középtávon is inkább ráfizetést eredményezne mintsem megtakarítást. Hozzátette: a politikai játszmák miatt jelenleg az indokolatlan félelmek és a túlzott optimizmus egyaránt jelen van a változások megítélésében, ezért nehéz tisztán látni. Szerinte a pénztárak működésének 2009-es megkezdődése után is legalább két évre van szükség ahhoz, hogy reális konzekvenciákat lehessen levonni.

Orosházán egyébként 2008-ban az idei után további bővítéseket terveznek. A szakrendelő területének megnövelésével az onkológiai, pszichiátriai és bőrgyógyászati gondozót sikerült a rendelőintézet tömbjébe integrálni, ám a megnövekedett kapacitású krónikus osztály helyzete még részben megoldatlan. A jelenleg gazdasági szárnyként használt régi nővérszállót igyekeznek átalakítani, erre eddig 44 millió forintot nyertek, de a regionális operatív programból még 120-140 millióra pályáznak.

Ugyancsak pályáznak műszerfejlesztésre, valamint az eddigi felújításokból kimaradt raktárhelyiségek, kerítések és a víztorony felújítására. A szakrendelő a kiépített optikai kábelrendszer révén immár korszerű informatikai szisztémával rendelkezik, ám a kórház több mint egy évtizedes hálózata modernizálásra szorul. A gyopárosfürdői fizioterápiás gyógyászati részlegen is újabb beruházásokat szeretnének megvalósítani, valamint egységesítik a kórház és a szakrendelő minőségbiztosítási rendszereit.