Az orvosok is tanulják a rendet

A rendelet kiötlői valószínűleg arra számítottak, hogy az ember inkább fizet, csak meggyógyuljon – vélik az orvosok.

– Az asszisztensnek is csak két keze van – mondta az egyik háziorvos, – neki alapvetően az a dolga, hogy elvégezze a vizsgálattal járó adminisztrációt, megfejelje a recepteket, beadja az injekciót, előkészítse a kötelező jelentéseket, és még pénztárosnak is kell lennie. A legnagyobb baj azonban, hogy a vizitdíj beszedésének feltételei sok rendelőben hiányoznak, nincs elegendő vizitcsekk, kevés a speciális nyugta és a számlatömb.

Sőt, az sem tisztázott, hogy pontosan milyen esetekben nem kell fizetnie a betegnek, a hét elején még nem kapták meg a kivételnek számító betegségek kódjegyzékét. Még bizonytalanabb az ügyeleti ellátás vizitdíja. Ha ugyanis sürgősségi (értsd életveszélyes) esetről van szó, nem kell fizetni, ellenkező esetben 1000 forint a vizitdíj. De életveszélyben van-e az a felnőtt, akinek péntek estétől vasárnapig nagyon magas láza van? Valószínűleg a rendelet kiötlői arra számítottak, hogy az ember inkább fizet, csak gyógyuljon meg – vélik az orvosok.

Sokkal bonyolultabb a vizitdíj beszedése a kórházakban és a rendelőintézetekben. Az alapszabály esetükben is ugyanaz: aki beteg, fizessen. Vannak ugyan kivételek, de ugyanúgy tisztázatlan, pontosan milyen esetek sorolhatók ide. Dr. Varga Gábornak, a megyei kórház főigazgatójának egyik példája:
– A cukorbeteg alapbetegsége okán, és az ezzel összefüggésbe hozható betegségek gyógyításáért nem fizet vizitdíjat. Ha szembántalmai vannak, a szakorvosnak mérlegelni kell, hogy a diabetese miatt betegedett-e meg, vagy attól függetlenül. De ha ugyanez a beteg kificamítja a bokáját, összefüggésben lehet-e a baleset a cukorbajjal? Mert mondjuk hirtelen leesett a vércukra, megszédült, elesett, kificamította a bokáját, akkor az eredeti bajával összefügg, tehát nem fizet. De ha csak figyelmetlen volt, és azért bicsaklott meg, akkor fizetni kell.

A háziorvosok által hiányolt szakmakódokat még a kórházak sem kapták meg, de már megfenyegették őket, ha tévesen ítélték meg a vizitdíj-mentességet, a be nem szedett vizitdíj összegét büntetésként be kell fizetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az orvosok is tanulják a rendet, mert a törvényi verdikt alól nincs kibúvó.

Szerdán, a vizitdíj kötelező bevezetése előtt egy nappal érkezett meg a 6 pénzbeszedő automata a győri Petz Aladár Kórházba, ezekért a saját költségvetésükből majdnem 7 millió forintot fizettek, pedig a legolcsóbb automatákat vásárolták.

– A vizitdíj bevezetésével a gyártók és a forgalmazók jártak jól – mondja dr. Varga Gábor –, több száz milliós üzletet csináltak, mert az országban 173 kórház van, és egy intézménynek nem elég egy automata. A Győrbe telepített pénzbeszedő masinák közül egyet a baleseti sebészeti, egyet a kardiológiai, egyet pedig a szülészeti bejárathoz szereltek fel. Két automata van a Szent Imre úti szakrendelőben és egy a Zrínyi utcai kórház portáján. Az automaták csak pénzérméket fogadnak el, vissza nem adnak.

– Rövid határidővel írtak ki egy pályázatot, de a minisztérium legfeljebb három automata megvásárlásához ad egyenként 300 ezer forintot – ismerteti a főigazgató.– A 15-e után pályázók csak 50 ezer forint támogatást kaphatnak, összesen tehát 150 ezer forintot. Mi megvettük. Kórházunkban naponta 3500 beteg fordul meg, kézipénztárral ilyen forgalom lebonyolításához, 1 perccel számolva legalább 10 ember kellene. Kézipénztárak azonban működnek az ügyeleteken, a szakambulanciákon, a Híd utcai rendelőben, a Támasz ambulancián, az Anya- és Nővédelmi Tanácsadóban, a tüdőgondozó mobil egységeinél.

Az egész vizitdíj rendszer bonyolult, tanulni kell a gyógyítóknak és a gyógyulni vágyóknak. Egy kórházi orvos azt mondta: mire beletanulunk, megbukik az egész rendszer.