Az unikumot keresik a gyógyszergyártók

A szegedi gyógyszerészkari dékán szerint a felkészült, speciális szaktudással bíró egyetemi tanszékek iránt érdeklődnek a gyógyszergyártók.

– A gyógyszerkutatás hihetetlenül hosszú folyamat, hiszen több mint egy évtized is eltelik addig, amíg egy ígéretes molekulából gyógyszer válhat. Ebben a láncban az egyetemi intézmények részfeladatokat tudnak megoldani: a gyógyszergyártókat egy tudományos műhely akkor érdekel, ha ott állandó, folyamatosan megbízható minőségben dolgoznak, illetve valamilyen különleges dolgot tudnak, amely feladattal ezért a cégeknek jobban megéri az adott tanszéket megbízni, mint saját falain belül megoldani azt – vélekedik Fülöp Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. Hozzáteszi: az utóbbi évtizedben a piaci versennyel párhuzamosan fokozódtak a tudományos műhelyekkel szembeni elvárások is.

– A szegedi gyógyszerészkaron hét intézet egymásra épülve működik: a Gyógyszerkémiai Intézetben például szintetikus munka folyik, a Farmakognóziai Intézet többek között a növényekből hatóanyagokat kivonva a gyógyszerkutatás vezérmolekuláit szolgáltathatja, a Gyógyszertechnológiai Intézet a gyógyszerek formulálásában vesz részt, ott a kollégák tehát azon dolgoznak, hogy egy bevált hatóanyag a betegek számára minél jobb hatásfokot biztosító gyógyszerré válhasson – említ példákat a falakon belüli munkamegosztásra Fülöp Ferenc.

Szegeden számos hazai és külföldi gyógyszercéggel állnak kapcsolatban: a teljesség igénye nélkül a Richter, az Egis vagy a Chinoin egyaránt a gyógyszerészkar partnerei között említhető, ám a Roche, a Bayern, egy japán gyógyszeripari konzorcium, legújabban pedig egy finn cég ugyancsak adott megbízásokat a szegedi kutatóknak. Az intézetekben új molekulákat keresnek és tanulmányoznak, de gyógyszerekkel szembeni rezisztencia elleni kutatásokat éppúgy folytatnak mint gyógyszeroptimalizálást.

A gyógyszerésztudományi karon jelenleg 600 hallgató tanul, s bár ebben a tanévben némileg csökkent a létszám, az előző két év kiemelkedően magas mutatói miatt ez lényegi változást nem hozott. A karon mintegy hetven külföldi hallgató tanul, s a tanszékeken harminc Phd hallgató is van. – Amikor 1993-ban elindult a Phd-képzés, annak nyomán az intézeti produkciók fokozatos növekedésnek indultak. A tudományos elvárások ugyan többletterhet róttak a munkatársakra, ám a befektetés meghozta a gyümölcsét, a tudományos mutatóink folyamatosan emelkedtek. A Phd hallgatóinkon túl mintegy félszáz kollégából áll az oktatói és kutatói stábunk, s közöttük csak elvétve akad olyan kolléga, akinek nincs tudományos fokozata: akadémiai doktorokon túl van nagydoktori fokozattal bíró munkatársunk és akadémiai levelező tagunk is – ad gyors mérleget a karnak az gyógyszeripar számára is mértékadó tudományos potenciáljáról a dékán.

Fülöp Ferenc úgy látja: a térség számára a tudományos kutatások és az azokra épülő ipari fejlesztések jelenthetnek kitörési pontot. – Az egyetem, illetve a Tisza másik oldalán működő Biológiai Kutatóközpont együtt olyan szellemi bázis, amely alapja lehet a régió gazdasági fejlődésének is. Ez nem egyik napról a másikra megtérülő befektetés, ám vétek elszalasztani az ebben rejlő lehetőségeket: az innováció ugyanis az alapja annak, hogy a magasan kvalifikált munkaerőt meg tudja tartani a város, illetve újabb munkahelyek jöhessenek létre. A fejlődés a beruházások és a szolgáltatások terén megnyilvánuló igények nyomán az építőipartól a kereskedelmen keresztül a vendéglátásig más, az egészségiparhoz nem szervesen kötődő ágazatok számára is pozitív hozadékkal járhat. Egy iparral nemigen rendelkező városnak a szellemi értékeibe kell minél többet invesztálni, mert ez adhat stabil, hosszú távon fenntartható alapokat a régió gazdasági fejlődése számára.