Az uniós program a megelőzésre koncentrál | Weborvos

Befejeződött az a felmérés, amely a hazai szívbetegségi rizikókat vizsgálta. Az összegzés még folyik, bár az adatok így is beszédesek.

Az átfogó programot egy amerikai modell alapján az Országos Alapellátási Intézet koordinálta. Ezt a fajta felmérést először az USA-ban végezték el. A hatvanas évek végén kiválasztottak egy Kaposvár nagyságú települést, ahol előbb szűrték a népességet, majd éveken át monitorozták, kontrollálták a helyi lakosok egészségi állapotának változását.

Az amerikai szakemberek által kidolgozott programot az unió csak 2000 után vette át, ám annak jelentőségét felismerve egyre több országban – Hollandia, Németország, Svájc, Franciaország - már a prevenció fontos elemeként a gyakorlatban is alkalmazzák.

A szűrési programon belül lezajlott úgynevezett rizikóbecslés egy fajta megelőzési eszköz, amely azért fontos, mert az időben felfedezett kóros folyamat már akkor kezelhető, amikor a páciensnek még fogalma sincs arról, hogy szervezetében mi is játszódik le. Azaz: olyan tünetek még nincsenek, amelyek a pácienst orvoshoz kényszerítenék. Sőt, ilyenkor még arra sincs szükség , hogy kórházba feküdjön, vagy komoly szívgyógyszereket szedjen.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti stádiumban lévő szív-érrendszeri károsodás életmód változtatással (például a dohányzás elhagyása), a hagyományos étrend átalakításával, napi rendszeres mozgás (séta, gyaloglás, könnyű futás) beiktatásával teljes egészében megállítható.

Baranya megyében összesen huszonhat háziorvos vállalta a projektben való aktív részvételt. Közülük volt olyan pécsi családorvos, aki az eltelt nyolc hónap alatt több mint tizenhét olyan potenciális szívbeteget szűrt ki, ahol a szív- és érrendszeri károsodás kezdeti fázisát már jelezték az eredmények.

Ezt persze a doktorok nem ránézéssel állapították meg, hanem az ellátási területükhöz tartozókat diagnosztikai vizsgálatokra is elküldték. Így a laboratóriumi, illetve a kardiológiai eredményekből következtettek a státuszra. Az eddigi eredmények szerint az első komoly rizikótényezők negyven éves kor körül jelentkeznek, s a figyelmeztető jelek előfordulása a férfiak között ilyenkor több mint húsz százalékkal gyakoribb mint a nőknél. A romló értékek aztán ötven év felett jócskán emelkednek, s itt már a veszélyeztetett kategóriában a nők is mintegy 57 százalékban szerepelnek. Ebből arra is lehet következtetni, az igazán veszélyeztetett kor ötven év fölött kezdődik. Ezt bizonyítja: a hatvan éves férfiak közül csupán néhány százalékuk esélyes arra, hogy hátralévő éveit ne keserítsék meg a szív-és érrendszeri bajok.

Az országos programot a kistérségekre is kiterjesztették, ami azt jelentette, hogy a felmérésben nem csak a régiók városai, de azok agglomerációja (falvak) is résztvettek. Az eddig összesített eredemények szerint ma már nincs jelentős különbség a rizikotényezők mértékének alakulása szempontjából abban, hogy ki, milyen nagyságú településen él. (A rendszerváltozás előtt a falvakban élőknél a szívinfarktusok száma például jóval alacsonyabb volt, mint a városokban. Ezt akkor a nyugodtabb életvitellel magyarázták a szakemberek.)

Miután a nemzetközi programot az Európai Szív- és Magasvérnyomás Társaság minden uniós országban javasolja, ezért a most lezárult első hazai rizikófelmérést várhatóan még több is követi. Annál is inkább, mivel a prevenciós célkitűzések minden tagállamban, így Magyarországon is az egészségügyi program kiemelt részét képezik.