Belebetegszünk, mégsem perelünk

Az unió már kiemelten kezeli a munkahellyel összefüggő egészségkárosodást, így a stresszt is.

Tájékozódásunk során azonban kiderült: a Baranya megyei Munkaügyi Bíróságon ezidáig egyetlen olyan pert sem indítottak, amely a munkahelyeken elszenvedett stresszt jelölte volna meg az eljárás konkrét tárgyaként. Mindez azért különös, mert naponta hallani olyan pszichésen nyomasztó munkahelyi klímáról, túlteljesítést követelő főnőkökről, megalázó helyzetekbe kényszerített , kiszolgáltatott munkavállalókról, betegséget eltitkolni kényszerülő emberekről, akik ha táppénzbe kerülnek, annak hátterében éppen a stressz áll. A pécsi egyetem neurológiai klinikájának SM (sclerosis multiplex) centrumában például a betegekkel közvetlenül kapcsolatot tartó nővérek elmondták: többször szembesültek már azzal a ténnyel, hogy a munkaviszonyban levő, többségéban fiatal SM betegek azért titkolják a kórképet, mert attól tartanak, emiatt kirúgják őket.

Bár a Baranya megye Munkaügyi Bíróság elnöke is tökéletesen ismeri a munkahelyi egészségkárosodással kapcsolatos szabályozókat és azt is tudja, hogy a stressz valóban az egyik legkomolyabb károsító rizikófaktor lehet, mégis azt mondja: a több százezres népességű Baranyában egyáltalán nem kértek, így nem is indítottak munkahelyi stressz miatt jogi eljárást. Olyan persze  előfordult, hogy konkrét egészségkárosodás ügyében stresszre is hivatkoztak, de ez az ügynek csak mellékes folyománya volt.

Dr. Gyenge András elnök szerint ennek több oka is lehet. Talán az egyik legnyomósabb indok, hogy a stressz okozta egészségkárosodást meglehetősen nehéz bizonyítani. Ilyenkor ugyanis kénytelen megvizsgálni a bíróság a magánéleti körülményeket is. Ha pedig ez utóbbiban is gondok vannak, szinte lehetetlen kizárólagossággal megállapítani, hogy a bírósághoz jogorvoslatért fordulónak a munkahelyi stressz miatt van valamilyen betegsége.

Az unió tagállamaiban végzett felmérések alapján a stressz látszólag érzékenyebben érinti ugyan a nőket , de mindkét nemnél fokozott egészségügyi kockázati tényezőnek számít. Egy 1999-es felmérés szerint az EU-ban 500 millió munkanap veszett el munkahelyi balesetek, illetve egyéb egészségügyi problémák(stressz) miatt. Ezért fogalmazta meg az unió bizottsága és négyévenkét felül is vizsgálja azt a szigorú kritérium rendszert, amelyet minden munkaadónak és munkavállalónak kötelessége betartani. Ellenkező esetben mindkét fél komoly szakcionálásra számíthat.