Betegcsere: az ápoló és a beteghordó a bűnös

A betegcsereperben csak a perbefogott beteghordót és a szakápolót ítélték el, az orvosokat felmentették.

Az orvosoknak nincs közük a betegcseréhez

Juhász Zsuzsanna az ítéletek indoklását azzal kezdte: a szorosan vett betegcseréhez az orvosoknak nincs közük. „Fontos ezt leszögeznünk, nehogy az a téves képzett szűrődjön le, hogy mindig a legkisebb beosztású emberen csattan az ostor" – mondta a bírónő. Amint azt a Weborvoson több alkalommal részletesen kifejtettük, az orvosokat az ügyészség nem is a betegcserében való aktív közreműködéssel vádolta, hanem azzal, hogy Berkó Vincét nem vizsgálták meg időben, pedig tünetei ezt indokolták volna. (A vélelmezés szerint, ha korábban megtörténik ez a vizsgálat, akkor kiderülhetett volna, hogy a férfit már aznap egyszer más néven elvitték CT-re.)

Több orvosszakértői vélemény és a Berkó Vincéről délelőtt, majd este készült CT felvétel tanúsága szerint ugyanakkor a beteg állapota nem rosszabbodott a nap folyamán, azaz nem szenvedett hátrányt azzal, hogy a betegcsere miatt később került műtőbe. Ezt egyébként a vádhatóság is elismerte, Rövid Csaba ügyész ezért már vádbeszédében is felmentést indítványozott mindkét orvos esetében. Az ügyészi indítvány és az ítélet között annyi a különbség, hogy az ügyészség bizonyítékok hiányában javasolta a felmentést, a bíróság pedig – a védők indítványának megfelelően – bűncselekmény hiányára hivatkozva határozott így.

Tisztázatlan részletetek

Sem a nyomozás, sem a kórházban lefolytatott fegyelmi vizsgálat, sem az elnyúló tárgyalássorozat során nem sikerült egyértelműen tisztázni azt, hogy pontosan mi is történt a betegcsere napján.

Juhász Zsuzsanna a történteket az alábbiak szerint rekonstruálta.
„Kétség nélkül megállapítható, hogy a betegcserét Bánlaki Ferenc beteghordó követte el. Ő volt ugyanis az egyedüli, aki nem ismerte egyik sértettet sem, mert előzőleg nem találkozott velük. Ő kavarta össze a két beteget, erre senki másnak nem volt módja. Tudjuk, hogy a hétvégi ügyeleti napon felszóltak a beteghordónak, vigyen egy pácienst a CT-be. A telefonáló ápolónő ezt követően elment a büfébe, ezzel átadta a szakápolói feladatokat G. Péternek, egy másik ápolónak. G. Péter a 2-es vizsgáló számítógépe mellett ült, amikor megjött a beteghordó. G. Péter nem kelt fel a számítógéptől, csak annyit mondott: ott van a CT kérő a helyén a fakkban, a beteg pedig a fektetőben. Ezt követően a beteghordó a CT lappal bement a fektetőbe, s onnan elvitte az egyik beteget a CT-be, majd a vizsgálat után visszatolta az SBO-ra, s a folyosón hagyta." Kiderült: a fektetőben három beteg tartózkodott, egy asszony és két férfi. Kovács Béla ágyához azonban a férfi katéterezése miatt korábban paraván került, így a helyiségbe belépő beteghordó számára egyértelműnek hatott, hogy az ott egyedüli férfibetegként látott pácienst kell CT-re vinnie. A valóság ezzel szemben az volt, hogy a paraván mögötti beteget kellett volna megvizsgálni.

Noha a bíróság álláspontja szerint a betegcserét a beteghordó követte el, mégsem rá, hanem a másodrendű vádlott szakápolóra szabott ki súlyosabb ítéletet. Juhász Zsuzsanna elismerte: mindmáig nem tudni, hogy mi történt pontosan, ám két eshetőség közül bármelyik is az igaz, az ápoló bűnösnek tekinthető.

– Ha a szakápoló bent tartózkodott a fektetőben, hibázott, mert nem adta át a szabályok szerint személyesen az általa ismert beteget a beteghordónak. Ha nem volt bent a fektetőben, mert éppen vérmintát vitt a laborba, ez esetben nem szólt a szomszéd szobában a szakápolónak, hogy elhagyta a szolgálati helyét és a betegeket. Ez esetben is megszegte a foglalkozása szabályait – fogalmazott Juhász Zsuzsanna, majd hozzátette: azért is látta a bíróság indokoltnak a szakápolóra kiróni súlyosabb büntetést, mert ő szakképzett egészségügyi dolgozó, míg a beteghordó csak 8 általánossal rendelkező, lényegében betanított munkásként foglalkoztatott munkatárs.

„A valódi vétkes nem ül a vádlottak padján"

Az ítélethirdetés előtt az ügyész és a négy vádlottat képviselő ügyvéd részletes vád-, illetve védőbeszédet tartottak, amelyben számos részletkérdésre rávilágítottak. Rövid Csaba ügyész például kijelentette: a beteghordó elvesztette a szavahihetőségét akkor, amikor vallomásaiban ellentmondott egymásnak, s a bizonyítási eljárás során kiderült, hogy nem abból a helyiségből vitte el a beteget, mint amit ő megnevezett. A beteghordó vallomásában azt is állította, hogy a CT kérőlap a beteg ágyán volt, ám az ügyész szerint az eljárás során ez is cáfolást nyert. Az ügyész kiemelte: máig nem tudni, hogy a CT-ről visszahozott, s a folyósón hagyott beteget ki tolta vissza a kórterembe.

Ábrahám László, a beteghordó ügyvédje kijelentette: nincs a vádlottak között az, akit a betegcsere miatt felelősség terhel. „Azzal szemben nem indult sem nyomozás, sem bírósági eljárás, aki valóban megsértette foglalkozásának szabályait" – mondta az ügyvéd, ám név szerint nem nevezte meg azt, hogy kire gondol. Hozzátette: reméli, hogy az ügyészség nem zárja le az ügyet, hanem vádat fog emelni az ellen is, aki valójában felelős.

A klinikán nem történt felelősségre vonás

A tárgyaláson többen is felvetették: amíg a szegedi önkormányzati kórházat évek óta citálják a betegcsere miatt, a szükségtelen operációt elvégző egyetemi klinika esetleges felelőssége hamar feledésbe merült. – A klinika felelősségével kapcsolatosan rövidre zárták a vizsgálatokat azzal, hogy ott az egészségügyi tudományos tanács állásfoglalására hivatkoztak. Az érintett klinika egyik professzora ugyanakkor az egészségügyi tudományos tanács egyik tagja. A kórházban ugyanakkor azokban az időkben vezetőváltás volt napirenden, hatalmi harcok folytak – mondta Ábrahám László. A Weborvos kérdésére hozzátette: „a klinikán bizonyára nem nézték át kellő alapossággal az oda műtétre vitt páciens papírjait, mert akkor nem kezdtek volna azonnal neki a műtétnek, ezért az ő felelősségük is elgondolkodásra érdemes."

A védőbeszédekben többen kiemelték: a kórház sürgősségi osztálya nem működött valódi osztályként, nem voltak meg a szükséges minimumfeltételek. Az egyik ügyvéd idézte Pajor László jelenlegi főigazgató korábbi tanúvallomását, kiemelve: „a II-es kórház olyan mint egy hadsereg: tábornokot nem áldozunk." Emlékezetes: a betegcsere idején még Nárai György volt a főigazgató. A betegcsere ügyében indított fegyelmi eljárásnak Pajor László volt a vezetője. Miután Nárait a betegcserét követően a polgármester felállította a székéből, Pajor László lett a megbízott, majd a kinevezett főigazgatója az intézménynek. (A fegyelmi eljárásban több embert elmarasztaltak, s elbocsátottak állásából. Az érintettek a döntést munkaügyi bíróságon támadták meg, s meg is nyerték a pert a kórházzal szemben, a bíróság visszahelyezte őket állásukba.)

Folytatódik a büntetőper

A pénteken kihirdetett ítélet ellen több fellebbezést is bejelentettek. Az ügyész elfogadhatatlannak tartotta, hogy az 1 év 4 hónap fogházra ítélt ápoló felfüggesztett próbaidejét 1 évben állapítsák meg, ennek súlyosbítását kérte. A másik három vádlottat érintő ítéletről az ügyész a tárgyaláson nem nyilatkozott, három nap gondolkodási időt kért. A harmad- és negyedrendű vádlottként szereplő orvosok ügyvédei a bíróság határozatát tudomásul vették. A beteghordó és a szakápoló jogi képviselője felmentésért fellebbezett, így az eljárás a két vádlott ügyében biztosan folytatódik a megyei bíróságon.