Bizonyos betegeket száműznek a megyéből?

A reformból csak a megszorító intézkedéseket látják világosan.

Pásztó: felújították, megszűntetik

Az utóbbi dolog viszont szemmel láthatóan katasztrófális következményekkel jár: a meglévő kórházak volumenkorlátja ugyanis egyre nagyobb hiánynövekedést jelent. A Szent Lázár Nógrád Megyei Kórházban, illetve annak rendelőintézetében például évente 23-24 ezer a fekvőbeteg és mintegy másfél millióan fordulnak meg járóbetegként az intézményben – közölte Dr. Bercsényi Lajos kórházigazgató, hozzátéve: a betegek 18%-át úgy látják el, hogy az egészségkassza általi finanszírozása nem biztosított.

A furcsa helyzet, állítása szerint, többek közt abból is adódik, hogy a megye másik két kórháza, a balassagyarmati és a pásztói iránt ellátási kötelezettségük van, ők nem küldhetik tovább automatikusan azokat, akiknek ellátása akár milliókba kerül. A salgótarjáni intézmény ezzel együtt viszonylag jó pozícióba került az egészségügyi reformtervek szerint (maradt ahol volt…) azáltal, hogy mint megyei intézmény súlyponti kórház besorolást kapott. Nógrádban egyedüliként, 560 fekvő és110 krónikus ággyal – a tervezet szerint élvezheti a kiemelt státuszt.

Ez a számok tekintetében valóban nem jelentős pozícióvesztés. Pillanatnyilag ugyanis 686 ágyat finanszíroz az egészségkassza Salgótarjánban, s ebből 10 a krónikus betegek ápolását szolgálja, vagyis az össz ágyszámot csak 16-tal csökkentik, s a maradékon belül 110-zel lesz több a krónikus ágyak száma.

Nógrádban azonban egyedül a megyei kórházban nem készülnek jelentős leépítésekre. A megye nyugati felében jelenleg is milliárdos beruházással fejlesztik a több ütemben már évek óta szépülő és műtőblokkal bővülő balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórházat. Eközben az egészségügyi miniszter a múlt héten közölte a város polgármesterével, Medvácz Lajossal, és dr. Szabó Géza kórházigazgatóval, hogy a hozzávetőlegesen 80 ezer lakost ellátó egészségügyi intézmény a második kategóriába kapott besorolást.

Medvácz Lajos a Weborvosnak elmondta: ha a tervezett szerint fogadják el az egészségügy átalakításának lépéseit, sérül az az elv, hogy 50 kilométeren belül kórházi ellátáshoz kell jutnia a betegnek, mert a belső-cserháti aprófalvas településekről ez például megoldhatatlan. Nógrád megyében további gond – emlékeztet rá a balassagyarmati polgármester, hogy a Volán társaság évről-évre csökkenti járatai számát, rosszak az utak, s nemrég a közlekedési miniszter azt is bejelentette, hogy 28 vasúti szárnyvonalon megszüntetik a személyszállítást, ez pedig Nógrád megyében három vonalon, kettőn a balassagyarmati kórház vonzáskörzetében érinti az egyébként is kisjövedelmű lakosságot.

A balassagyarmati polgármester közölte: a diktátumként megfogalmazott kormányintézkedések ellen nem tudnak mit tenni, kármentésként kórházigazgatójuk vezetésével munkacsoportot alakítottak, hogy az ellátási lehetőségekből megtarthassák, amit tudnak. A minisztériummal, illetve a régiós egészségügyi tanáccsal együttmőködést biztosítanak, szerintük kérdéses azonban, mi lesz például azokkal a feladatokkal, amelyeket eddig az egész megyében ők végeztek. Ilyen a fertőzőbeteg-ellátás, a pulmonológia vagy az elmeápolás, addiktológia területe.

Lehet hogy aki ilyen betegségben szenved, majd a régióközpontba utazik, a 200-250 kilométerrel odébb lévő Miskolcra, vagy Pestre, és fizet az ellátásért, már ha erre lehetősége van – tette szóvá a polgármester a szaktárcánál is, ám egyelőre válasz még nem érkezett.

Pásztón még súlyosabb a helyzet, amelynek besorolása a balassagyarmatinál is rosszabb. Egyszer már a bezárás veszélye is fenyegette a Margit kórházat: 12 éve még a várost érintő 21-es úton is útzárral tiltakoztak az akkor tervezett ágyszámleépítés ellen. Az akkori egészségügyi miniszter, Kökény Mihály a lakossági tilktakozás hatására végül elállt a tervezettől. Furcsa forgatókönyveket ír az élet. Évekkel később éppen ő volt az, aki egy kórházrekonstrukciót követően ünnepélyes keretek közt átvághatta a szalagot Pásztón.