Budapesten is ápoló kerestetik | Weborvos

A fővárostól akár havi 25 ezer forintos ösztöndíjat is kaphatnak az ápolónak készülők.

„Szeretnénk, hogy vonzóbbá válna az ápolói pálya és minél többen jelentkeznének a képzésekre." – mondta Horváth Csaba. „Az iskolát befejező, tanulmányi ösztöndíjban részesült tanulók vállalják, hogy egy évig köteles majd a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kórházak valamelyikében dolgozni."

Magyarországon jelenleg körülbelül 90 ezer az egészségügyi dolgozók száma, közülük 60 ezer az ápoló. Több éves negatív tendencia következménye, hogy az ápolói létszám nagymértékben csökkent, sőt mára már a betegellátást is veszélyeztetni. Az okok között a kedvezőtlen fizetést és a rossz munkakörülményeket éppúgy felsorolhatjuk, mint azt a szomorú tényt, hogy a betegekkel foglalkozó szakemberek erkölcsi megbecsülése is egyre csökken.

A kórházakban, klinikákon, a közvetlen betegágy mellett dolgozó áplók rendkívül túlterheltek és sokszor nem a képzettségüknek megfelelő feladatot látják el. Kevés az alapellátást végző ápolási asszisztens, illetve segédápoló ezért gyakori, hogy még az alapápolási feladatokat is a diplomás szakápolóknak kell elvégezniük az alacsony létszám miatt. Idő és munkatárs híján viszont az alapfeladatok gyakran a beteg hozzátartozóira, vagy a jobb állapotban lévó ágyszomszédokra hárul… Sőt, ahol a diplomás ápolókból van hiány, ott gyakran alacsony képzettségi szintű dolgozók látják el a diplomát feltételező ápolói tevékenységeket is. Mindezt a szakmai színvonal rovására.

Miközben egyre több ápoló vállal munkát külföldön, az itthoninál sokkal több fizetésért. Ráadásul nyugaton 8-12 beteggel kell foglalkoznia egy szakdolgozónak, míg Magyarországon 50-60 beteggel, ráadásul három műszakban.

„Ezért kell a minőségi utánpótlásra, a képzésre helyezni a hangsúlyt!" – mondta Horváth Csaba főpolgármester-helyettes.

Az augusztusi közgyűlés elé kerülő Budapesti Egészségügyi Modellt (BEM) a többi között ezekre az anomáliákra is megoldást jelent, hiszen a több ezer oldalas helyzetelemzés is rávilágított, hogy a finanszírozáson túl a legnagyobb problémát a szakemberhiány fogja jelenteni a magyar, de az európai egészségügyben is. Kiderült: szervezeti átalakítással azonnali színvonal-növekedés érhető el a kórházi ellátásban, így az egészségügyiek munkakörülményeikben, megbecsülésében. „Az egészségügyi ellátórendszerünk átalakításának része az is, hogy olyan szakmai életpályamodellt vezessünk be az egészségügyben, amely a fiatalok számára is vonzóvá, kiszámíthatóvá teszi az ápoló szakmát, mely a már dolgozóknak is stabilabb hátteret biztosít. Abban a reményben, hogy kevesebb lesz a pályaelhagyó"– tette hozzá Horváth Csaba.

Tavaly egész Magyarországon 60 fő szerzett középfokú ápolói képesítést, Budapesten alig egy tucatnyian. A 90-es évek elején évente közel 400 fő szerzett csak Budapesten ilyen középfokú végzettséget. Szinte minden kórházunkban ápolóhiány van, és az elkövetkező években akár az ezres nagyságrendet is elérheti a nyugdíjkorhatárt elérő ápolók száma.

Horváth Csaba elmondta: „Ezért döntött úgy a főváros, hogy a meglévő szakképző kapacitását (Humán Tiszk) vonzóvá teszi, mert az első lépés, hogy elérjük: a fiatalok jelentkezzenek erre a szakmára. Ennek érdekében évi 10 millió forintot biztosítunk ösztöndíjra azoknak, akik a főváros szakképzési intézményében ebben a szakirányban tanulnak tovább. Ez azt jelenti, hogy teljesítményfüggően, felmenő rendszerben, differenciáltan 10-25 ezer forint közötti havi ösztöndíjat kapnak azok, akik egészségügyi szakképzésre jelentkeznek és kezdik el ősztől tanulmányainkat".
A főpolgármester-helyettes szerint egy mondatban összefoglalható az intézkedés célja: „Mentsük meg az egészségügyi szakképzést ma, hogy legyenek, akik megmentik az egészségünket néhány év múlva."