Dél-Alföld: nem küzdöttek egymás kárára | Weborvos

Nem kezdtek osztozkodásba a Dél-Alföldön, a kórházvezetők a Weborvosnak egyhangúlag nyilatkoztak: elutasítják a leépítés tervezett menetét.

Mikó Tivadar, a szegedi orvos- és gyógyszerésztudományi centrum elnöke, a RET egyik alelnöke a számok ismeretében már a hét közepén úgy nyilatkozott: nem lát esélyt arra, hogy a térségben konszenzus születhet az ágyszámok elosztásáról.

Az osztozkodás mellőzését Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, a Csongrád Megyei Önkormányzat képviseletében vetette fel. Amint a politikus korábban a Weborvosnak nyilatkozta, meglátása szerint a legtöbb egészségügyi intézmény esetében olyan alacsonyan határozták meg az ágyszámokat, hogy azokat figyelembe véve lehetetlenség működőképes, fenntartható struktúrát kialakítani. Ezért a régióban új javaslatot dolgoznak ki, összeállítva, hogy a helybéli szakemberek meglátása szerint mennyi kórházi ágy vonható ki a rendszerből, illetve alakítható át.

A pénteki békéscsabai tanácskozást követően Szabó Terézia, a békéscsabai kórház főigazgatója megkeresésünkre azt mondta: minden kórházat rosszul érint az ágyszámok csökkentése, mert azzal sem a betegek száma, sem a feladatok nem csökkennek, csak az azokhoz rendelt erőforrások. Az intézetvezető hozzátette: a miniszter javaslata a békéscsabai kórház aktív ágyainak számát húsz százalékkal csökkentené. Szabó Terézia úgy vélekedett: a megyeszékhely és vonzáskörzetének 155 ezres lakosságszámát a csökkentett kapacitással nem tudnák kielégítően ellátni.

A kórházvezető nem ért egyet azzal a vélekedéssel, hogy a közelben működő, kétszer kétsávos úton elérhető, súlyponti kórháznak kijelölt gyulai megyei intézmény átvehetne feladatokat Békéscsabától. Úgy fogalmazott: mindkét kórháznak más-más terület tartozik az ellátási körzetébe, s egyik intézmény sem tudja a másik feladatkörét betölteni. Szabó Terézia megjegyezte: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy Békés megyében egyetlen súlyponti kórházat jelölt ki az ágazat vezetése. Megfogalmazása szerint abban bíztak, hogy ezt kompenzálandó majd az elosztható kontingensből részesül nagyobb arányban a térség, ám – mint fogalmazott – ez a remény a számok közzétételekor szertefoszlott. Amint Szabó Terézia kijelentette, a pénteki békéscsabai tárgyalás legnagyobb tanulsága: mind a kórházvezetők, mind a fenntartók viszolyognak attól, hogy egymás kárára kezdjenek pozícióharcokba.

Gervain Mihály, az orosházi kórház főigazgatója a miniszteri javaslatot nemcsak elfogadhatatlannak, de következetlennek és pontatlannak is nevezte. Arra hivatkozott: az orosházi kórház sürgősségi betegellátó osztályának működését a 2007. január 4-i közlönyben tette közzé a szaktárca, ugyanakkor a néhány nappal később nyilvánosságra hozott listában ez nem szerepelt Orosháza mellett. Az intézményvezető egyébként úgy véli: kórháza az Egészségügyi Minisztérium által a kiemelt kórházakkal szemben támasztott kritériumoknak mindenben megfelelt. A portálunknak adott korábbi nyilatkozatában a főigazgató hangsúlyozta: az orosházi intézmény gazdaságosan működtethető tömbkórház, amely a szakorvosi rendelőintézettel együtt integráltan, évek óta adósság nélkül dolgozik. Gervain Mihály úgy vélekedett: a minisztérium által kiadott besorolás az orosházi kórház esetében szinte semmilyen objektív feltételt nem vett figyelembe azok közül, amelyeket önmaga szabott meg. (Amint arról korábban hírt adtunk, hivatalosan meg nem erősített információink szerint az orosházi kórházat azután cserélték le a szentesi intézményre, hogy az önkormányzati választásokon Orosházán ellenzéki győzelem született, míg Szentesen a korábbi szocialista polgármester megőrizte pozícióját.)

Fenyves Ernő, a kiemelt kórháznak nyilvánított szentesi intézmény vezetője arról beszélt: a miniszteri javaslat szerint Szentesen a jelenleginél hetven ággyal lenne kevesebb, az intézmény 325 aktív és 111 krónikus ággyal működhetne. A megbízott főigazgató azt mondta: a beharangozott ágyszámcsökkenés a belgyógyászatban, a traumatológiában, a szülészet-nőgyógyászatban és a szájsebészetben okozna ellátási zavarokat. Indoklásában Fenyves Ernő arra hivatkozott: egy súlyponti kórházzal szemben magasabbak az elvárások is.

A szentesi kórházhoz hasonlóan ugyancsak a Csongrád Megyei Önkormányzat által fenntartott makói intézményben a szaktárca javaslata szerint négy szakmát kellene megszüntetni: nem lenne szemészet, fül-orr-gégészet, traumatológia és urológia. Baráth Lajos főigazgató szerint elfogadhatatlan az, hogy a makói kórház aktív ágyszámait közel ötven százalékkal, 127-re csökkentsék. Hozzátette: bízik abban, hogy a minisztérium új javaslatot dolgoz ki, s új ajánlattal áll elő a régió számára.

Bálint Beatrix, a mellkasi betegségek deszki szakkórházának főigazgatója arról tájékoztatott: a szaktárca javaslata 137-ről 102-re csökkentené az intézmény aktív ágyainak a számát. Az intézményvezető elmondása szerint a működőképesség fenntartásához és a betegellátás színvonalának biztosításához ennél mindenképp több aktív ágyra van szükség. Bálint Beatrix álláspontját azzal indokolta: mivel a régióban a deszki kórház a legfelszereltebb és szakemberekkel leginkább ellátott tüdőgyógyászati intézmény, regionális feladatokat is ellát. Megjegyezte: több évre visszamenőlegesen visszakeresték a betegek adatait, s ezekből az adatsorokból kiderül, hogy a páciensek ötöde nem Csongrád, hanem Békés és Bács-Kiskun megyéből érkezett Deszkre. Bálint Beatrix hozzátette: a dél-alföldi szakintézmények és osztályok között hagyományosan jó a szakmai kapcsolat, s ezt a jövőben is fent kell tartani.

Bács-Kiskun megyében Nyúzó Bálint, a kiskunfélegyházi kórház főigazgatója azt mondta: sem az általános elveket, sem a saját intézményére vonatkozó számokat nem tartja elfogadhatónak. Az intézetvezető kifejtette: a szaktárca előterjesztése szerint az aktív ágyszám csökkenne, a krónikus viszont olyannyira nőne, hogy összességében a jelenleginél 27 ággyal többet kellene elhelyezni a kórházban. Nyúzó Bálint megjegyezte: annyi ágyat nem tudnának hová tenni, nem férnének be az épületbe.

Deák Zoltán kalocsai kórházigazgató elmondta: bár az intézményre eső ágyak számát elfogadhatónak tartották, ám azok struktúrájának megoszlását nem. A kórházban ugyan nem szűnne meg osztály, ám meglátása szerint szakmailag nem volna helyes a javasolt szerkezet. Deák Zoltán elmondta: Békéscsabán – a résztvevők között egyedüliként – azért tartózkodtak a közös határozat elfogadásakor, mert annak indoklását túl politikainak tartották.

Svébis Mihály, a kecskeméti megyei kórház vezetője a Weborvos kérdésére úgy foglalt állást: előrelátható volt, hogy a szaktárca javaslatát senki sem fogja támogatni. A kecskeméti helyzetről szólva a főigazgató azt mondta: képtelenségnek tartja a térséget úgy ellátni, hogy nemcsak a saját ágyszámaik csökkennek, hanem megszűnik a városban a Repülőkórház is, továbbá az ágyszámok csökkenésével párhuzamosan a teljesítménykorlátot is visszavegyék. Svébis Mihály javaslata szerint legalább a megyei kórházak és a régióközpontok esetében meg kellene szüntetni a volumenkorlátot.

A kecskeméti főigazgató hozzátette: érdekes helyzet áll elő az ágazatban akkor, ha mind a szakma, mind a tulajdonosi kör képviselői országszerte egyöntetűen protestálnak a szaktárca nyilvánosságra került tervei ellen.