Egymástól kapják a tippeket a vidéki kórházak

A jogszabályok helyes értelmezése csak az ellenőrzést követő büntetésekből derül majd ki?

Hiába vártak segítséget, tanácsot az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) legutóbbi, szegedi konferenciáján is, mindössze az derült ki: a jelenlegi jogszabályok között a munkajogász sem talál megfelelő megoldást a problémára. Ám, ha mégis akadna ilyen, az sem biztos, hogy garantálná a megfelelést az uniós munkajogi szabályoknak és az érvényben lévő minimumfeltételeknek.

Kulcskérdés marad: miként lehet a jelenlegi jogszabályi körülmények között, és a jövőbeni átalakítás lehetőségeire való tekintettel biztosítani a fennmaradásukhoz, működésükhöz szükséges, szakmaterületenkénti személyi feltételeket?
Azt mondják: a szakmai vezetés magukra hagyta őket; bizonytalanság, kétely és bizalmatlanság fékezi tenni akarásukat.

A kórházvezetők azt sem tudják, mely törvény alapján kell megfelelniük a minimumfeltételeknek, ezért – mint mondták - minden megoldási formációra előkészülve számolták ki az adekvát működtetés feltételeit. Attól tartanak: hiába a módosított rendelet, az ÁNTSZ egyre szigorodó ellenőrzései nyomán a minimumfeltételekről szóló korábbi törvény nagyon szigorú, számukra elérhetetlen feltételeinek kell majd megfelelniük, ami ellehetetlenítené további működésüket.

Minisztériumi állásfoglalás

Ennek értelmében a jelenleg érvényben lévő jogszabály (60/2003.X.20. ESZCSM rendelet) a szakmák, illetve progresszivitási szintek szerint végezhető beavatkozásokhoz rendelt személyi és tárgyi feltételeket, valamint a biztonságos ellátáshoz szükséges évenkénti beavatkozási minimumszámot határozza meg minimumként. A személyi feltételek szakorvosi képesítéshez kötöttek, míg a tárgyi feltételek a beavatkozásokhoz szükséges eszközöket nem számszerűen határozzák meg.

Tekintettel arra, hogy a megfelelés a minimumfeltételeknek a működési engedély kiadásának alapja, az ÁNTSZ, a szolgáltató önbevallásán alapuló, korábbi szúrópróbaszerű ellenőrzéseit most szigorúbbá és szisztematikusabbá szándékozik tenni.

A betegek megfelelő szakmai ellátása érdekében szeretnének minden olyan esetet kiszűrni, ahol hiányoznak a megfelelő személyi feltételek a gyógyításhoz. Példaként említi az állásfoglalás; ha egy kórházból két sebész távozik, s ez után az intézményben nem biztosított a megfelelő szakképzettségű orvos, a jövőben ebben a kórházban nem szabad az adott szakterületnek megfelelő beavatkozást elvégezni, mert az csak a beteg kárára történhet.

Variációk a fennmaradásra

Siófokon – bár az érintett szakorvosok aláírásukkal erősítették meg, hogy nem akarnak visszatérni a közalkalmazotti jogviszonyhoz – végül úgy döntöttek, a legnagyobb nyári forgalomban nem hagyják cserben a kórházukat. S, bár a megoldás még nem öltött testet - dr. Varga Ferenc főigazgató nagy megkönnyebbülésére -, továbbra is gyógyítják a betegeket.
Tanácstalanok a megye legnagyobb egészségügyi intézményében, a Kaposi Mór Oktató Kórházban is, hiszen a számos helyről kért állásfoglalás még nem érkezett meg. Addig is azon tűnődnek, miként lehetne a kilátásba helyezett több millió forintos büntetést megúszni.

Valamennyi színlelt szerződéssel dolgozót visszahelyeztek a közalkalmazotti jogviszonyba a nagyatádi városi kórházban – tájékoztatott dr. Bóta László főigazgató, aki nagyon hiányolja a rendszerből a tisztánlátást, a korrekt játékszabályokat. Elmondta: azok a szakorvosok, akiknek nem a nagyatádi intézet volt állandó telephelyük, munkahelyük és egyszerre több kórházban is dolgoztak, július 1-jétől szabályos vállalkozóként folytatják tevékenységüket. Egy szakorvosukkal, aki párhuzamosan Kaposváron és Marcaliban is dolgozik, új, nyolcvan napban limitált, ugyancsak szabályos vállalkozói szerződést kötöttek. Ezzel biztosították a folyamatos ellátást.

Az uniós munkajogi szabályok szerinti ügyeleti rendet azonban még a hazánkban érvényben lévő minisztériumi rendelet szerint szervezték meg, mondván, a Legfelsőbb Bíróság döntése egyelőre csak az egyes esetekre vonatkozik. Ezzel a jogértelmezéssel biztosítani tudják a személyi feltételeket, s a keretösszegen belül tudnak maradni.

 
Partneri kapcsolatot remélnek
Dr. Ledniczki István főigazgató szerint a szakambulanciák intézetbe integrálása óta különös gond, hogy az adott szakmaterületen milyen módszerrel számolják ki a létszámot, mert – miközben behatárolt a munkaidő –, az ügyeletben is ugyanazok a szakorvosok látják el az ambuláns és a fekvő betegeket.
Több olyan, a minimumfeltételekkel kapcsolatos meghatározásnak – ilyen, többek között, a biztonságos személyi feltétel - az ÁNTSZ ellenőrzéseket megelőző tisztázását várja, mondván: félő, hogy ezek jogszabályi értelmezését, „eső után köpönyeg"- módjára már csak a lezajlott ellenőrzések tapasztalatai alapján remélhetik.

Ledniczki István úgy gondolja: az orvosokból még mindig nem fogyott el a hit és a szorgalom, de félő, hogy az egészségügyi vezetés lassan kiöli belőlük azzal, hogy nem épít ki velük megfelelő partneri kapcsolatot. Pedig szerinte támogatnák a rendszerszerű változást is, ha a megoldatlan problémáikért nem őket teszik bűnbakká.