Életminőség Pólus-program

A program fontos része a városban működő egészségügyi struktúra átalakítása, összekapcsolása a piaccal.

A közeledő helyhatósági választások előtt a program ismét napirendre került, melyet a szocialisták polgármesterjelöltje, Tasnádi Péter is fontosnak ítél. A politikus úgy véli, hogy az egészségügy, amelynek teljes elméleti és gyakorlati infrastruktúrája adott a baranyai megyeszékhelyen, egyik fontos kitörési pontja lehet nem csak a megye, de a régió gazdaságának is. A Dél-Dunántúl gazdasági fejlődését elősegítő Pólus- program egyébként nem magyar találmány, az Franciaország és Németország után jutott el Magyarországra. Hazánkon belül viszont éppen Pécs városa kapta azt a lehetőséget , hogy kidolgozza saját, önálló versenyképességi pólus stratégiáját. Bár a programgazda minden országban egyetlen város, ám maga a projekt mégsem egyetlen településre korlátozódik, hanem a régiók fejlesztésében való gondolkodást ösztönzi.

A már kidolgozott koncepció szerint a PÉP két versenyképességi formációra épül. Bár vannak a fejlesztési elképzeléseken belül átfedések, egyik sem jeleníthető meg tisztán a másik elemei nélkül, különös tekintettel arra, hogy az előzetes stratégia szerint a PÉP meghatározóan korszerű szolgáltatásokra kíván építeni – fogalmazott a témához kapcsolódó tanulmányában dr. Szekeres György, a program egyik előkészítője.

A szakember szerint a technológiai jellegű póluson belül például kiemelkedő szerep jut a kutatásnak, a technológiai transzfer hangsúlyos megjelenésének, amelyek egészségügyi kutatóközpontok és a régióban működő vállalatok együttműködését célozzák. De legalább ennyire fontos az ipari jellegű póluson belül a piac-közeli K+F vállalatok koncentrációjának a növelése is.

Ahhoz, hogy az Életminőség Pólus-program sikeres legyen, a megyék közötti partnerség nélkülözhetetlen. Erre már jó példa az in vitro diagnosztikus eszközök fejlesztése, gyártása és forgalmazása, valamint az egészségipar területén induló vállalkozások technológiai inkubációjának támogatásaként létrejött orvosi biotechnológiai cégcsoport.

A pécsi egyetem egyébként három olyan fejlesztési irányt jelölt meg, amelyekre folyamatosan pályázni kíván 2007-től. Az egészségipar témájában elkészített egyik jelentős projekt forrásigénye mintegy 20 milliárd forint, amelyen belül megvalósítható lenne a Dél-dunántúlon egy regionális egészségkataszter elkészítése. De ebben a „Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Pólus és Tudásközpont" elnevezésű projektben szerepel még a már említett diagnosztikai eljárások, orvostechnikai eszközök, implantátumok fejlesztése is.
A program másik fontos talpköve - amely szintén a már megkötött együttműködésen alapszik - egy regionális mozgásszervi klinika létrehozása, mintegy 23 milliárd forintos költséggel.

E szisztémán belül - azaz, a szellemi tőke és az ipari tevékenység egyesítése során - a hazai és a nemzetközi medicina részére olyan innovációs produktumok születhetnek, amelyekből a fejlesztésekbe forgatott források jelentős haszonnal való megtérülésére lehet számítani.

A regionális egészségipar fejlesztési terveit a helyi iparkamarák is támogatják. Az ipartestületek a régió egyik fontos kitörési pontját éppen a gyógyturizmus fejlesztésében látják , ami közvetlenül kapcsolódik a tervezett mozgásszervi klinika ötletének megvalósításához. E területen szerencsésen alakulnak az események, hiszen a gyógyturizmus fejlesztése iránt - a befektetők komoly érdeklődésének köszönhetően –jelenleg három baranyai településen is zajlanak szinte párhuzamosan a gyógyturizmushoz, mozgásszervi rehabilitációhoz kapcsolódó beruházások. Ezek közül a legjelentősebb a Siklós-Egyházasharaszti térségére tervezett közös projekt.