Elkelt a szegedi kórház és szakrendelő

Hosszas vacillálás, szakmai és politikai viták után a szegedi egyetem szenátusa eldöntötte: átveszi a várostól az egészségügyi intézményeket.

Ezzel gyakorlatilag eldőlt: Szegeden a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központba integrálják a városi kórházat, a szakorvosi ellátást és a háziorvosi szolgálatot. Szabó Gábor kitért rá: az integráció orvosszakmai és gazdasági felelőse az orvoskar és a fogorvosi kar dékánja, valamint a klinikai központ elnöke. A rektor hangsúlyozta: fenntartja magának azt a jogot, hogy a szenátus felhatalmazása alapján megkötendő szerződést csak akkor írja alá, ha az egészségügyi kormányzat az integráció végrehajtására biztosítja az előzetes tárgyalások során beígért 300 millió forintot.

– Az integrációs folyamat a döntéssel nem befejeződött, hanem elkezdődött. Ahhoz, hogy egy jól működő egészségügyi ellátórendszert alakíthassunk ki, nem elég a szervezeti átalakításokat elvégezni, hanem forrásokat is kell biztosítani az egyetemnek. Bízunk benne, hogy az integráció, tehát a városi egészségügy működésének hatékonyabbá tételével nagyobb eséllyel indulhatunk az infrastrukturális átalakításokat célzó pályázati források megszerzéséért is – fogalmazott Szabó Gábor, majd felszólította Botka László polgármestert és valamennyi városi képviselőt, hogy segítsenek az egyetemnek a támogatási

– Botka László markáns kormánypárti politikus, a továbbiakban is számítunk a segítségére – mondta a rektor. (Jogilag az intézmények működésének átvétele azután történhet meg, hogy a városi közgyűlés azt szeptemberben jóváhagyja, ám miután a többséget adó kormánypárti frakció mindeddig az integráció pártján állt, nem sok kétség fér ahhoz, hogy a város az ellenzéki tiltakozás ellenére rábólint a szerződéstervezetre.)

Nem akarnak társadalmi vitát

Szabó Gábor leszögezte: a következő száz napban nem kíván nyilatkozni az integráció lépéseiről. – Mind magamnak, mind az érintett klinikai centrumelnöknek és a dékánoknak türelmi időt kérek a nyilvánosságtól – mondta a rektor, majd hozzátette: száz nap múlva beszámolnak a történtekről, ám addig nem akar sajtónyilatkozatokat adni. – Az integrációról nem szeretnénk társadalmi vitát nyitni a városban, nyugodt körülmények között akarunk dolgozni – mondta Szabó Gábor.

A rektor a Weborvos kérdésére azt mondta: mivel azonos közeg integrálódik azonos közeggel, nem számít a szakmai konfliktusok eszkalálódására. – A munkatársak tisztában vannak azzal, hogy egy városi egészségügyi rendszert nem lehet 39 telephelyen gazdaságosan működtetni. Sok részletkérdés még tisztázatlan, ám az egyes szakterületeket vezető professzorok irányítása mellett megvan az esély arra, hogy az integráció kimondottan szakmai alapon jöjjön létre – mondta Szabó Gábor.

Pál Attila, a klinikai központ elnöke portálunk azon kérdésére, hogy az elmúlt időszakban a várostól kaptak-e az egyetem számára a korábbiaknál kedvezőbb ajánlatot, azt válaszolta: a nyár folyamán nem érkezett újabb javaslat, ám az önkormányzat fenntartotta – mint fogalmazott – „nagyvonalú ajánlatát." Pál Attila hozzátette: az elmúlt hetekben – a klinikai központ élére a milliárdos adósságállomány nyomán kinevezett kincstári biztosok irányítása mellett – megtett gazdasági intézkedések eredményeként megállt az eladósodás. Ezt az elnök a jelenlegi egészségügyi finanszírozási körülmények közepette nagy eredménynek nevezte.

Az orvostanhallgatók képzéséről Benedek György orvoskari dékán azt mondta: az integrációnak nem szabad kihatnia az orvosképzés színvonalára. Az egyetemen az orvosképzés volumene mind a magyar, mind a külföldi hallgatókat tekintve folyamatosan növekszik, ezért az oktatás fejlődésének lehetőségét látja abban, hogy ezentúl több orvos és több kórterem tartozik az egyetem berkeibe. Nagy Katalin, a Fogorvostudományi Kar dékánja ugyancsak azt hangsúlyozta: az integrációval a kar több olyan pácienshez jut, akik bevonásával a hallgatók több gyakorlaton vehetnek részt.

Szabó Gábor az oktatási és a gyógyító funkció egymásra utaltsága kapcsán kitért arra: miközben az oktatási tárca alá tartozó tudományegyetem szufficites intézmény, a betegellátásban milliárdos hiány halmozódott fel. A rektor bízik abban: a minisztériumok meg tudnak egyezni arról, hogy ne az oktatási költségvetésből kelljen a továbbiakban finanszírozni az egészségügyi finanszírozás nyomán fellépő hiányt, továbbá a betegellátás finanszírozásában érvényesül a progresszivitás, azaz a klinikáknak nem térítés nélkül kell ellátni a pácienseket, mint ahogyan azt most sok esetben teszik.

Szabó Gábor hangsúlyozta: azzal, hogy a lehetséges intézményi változásokat és átszervezéseket véghezviszik, még nem lesz teljes az integráció, az elavult pavilonrendszerű struktúrán ugyanis ez még nem változtat. Ehhez arra van szükség, hogy uniós támogatással megépülhessen a Tisza partján az a korszerű klinikai tömb, amelyben az ellátások jelentős részét képesek volnának egy épületen belül nyújtani.

Döcögős út vezetett a döntésig

Az átadás-átvételről szóló végleges döntés nem ment olyan gördülékenyen, mint ahogyan azt 2006 novemberében gondolták, amikor egy városházi sajtótájékoztatón a város szocialista polgármestere, az egyetem és az orvoscentrum vezetői egy közös sajtótájékoztatón már tényként jelentették be az összeolvadást. A város pályázatot írt ki az önkormányzati kórház és szakrendelő működtetésére, a kiírásra az egyetlen érvényes pályázatot – a várakozásoknak megfelelően – a Szegedi Tudományegyetem adta be.

Több hétig tartó tárgyalássorozatot követően az előkészített szerződéstervezetet viszont nem hagyta jóvá az egyetemi szenátus: 21 igen, 21 nem és 3 tartózkodás lett a szavazás végeredménye. A július 2-i voksolás után Szabó Gábor rektor úgy döntött: egy héttel később ismét napirendre veszik a kérdést. Ez július 9-én meg is történt, ám a szenátus tagjai akkor úgy döntöttek, hogy nem döntenek, hanem kivárnak, s augusztus végén szavaznak ismét a kérdésről. Ez idő alatt kezdődött meg a klinikai központ költségvetésének egyensúlyba hozása, s vélhetően a kormánypártok és az integrációt ellenző ellenzék részéről is igyekeztek presszionálni a döntéshozókat.

Oláh János, a Fidesz városi frakcióvezetője a hétfői döntés után a Weborvosnak azt mondta: az egyetem részéről teljesen érhető és logikus a döntés, amellyel – mint fogalmazott – a szenátus igyekszik előremenekülni és kihasználni a városi intézmények átvételében rejlő lehetőségeket. A politikus hozzátette: a frakció a szocialista városvezetés lépéseivel nem ért egyet, amellyel álláspontjuk szerint „felelőtlenül lemond az egészségügyi ellátás saját kézben tartásáról, s hagyja szétesni a szegedi egészségügyi rendszert." Oláh János megjegyezte: a frakció a témát tárgyaló szeptemberi közgyűlésen sem fogja támogatni az integráció jelenlegi formájának a megvalósítását. A politikus hozzátette: nem magát az integrációt támadják, hanem azt, ahogyan azt véghezviszik.

Az érdekképviseletek továbbra is aggódnak

Az integráció jelenleg felvázolt formáját nemcsak a városi ellenzék, hanem az érdekképviseletek is ellenzik, s opponálásuknak már több fórumon is hangot adtak. Tímár Péter, a korábban a szakrendelő előtt demonstrációt is szervező EDDSz Csongrád megyei elnöke a Weborvosnak hétfőn úgy nyilatkozott: a szakmát nem vonták be a döntés előkészítésébe, ezért nagy a

A Magyar Orvosi Kamara területi szervezete ugyancsak ellenzi az integráció jelenleg elképzelt megvalósítását. Amint az Domokos István megyei elnök portálunkhoz eljuttatott közleményéből kiderül, nem tartják elfogadhatónak, hogy az integráció gazdasági indokoltsága, politikai aspektusai és a vagyongazdálkodásból származó előnyök felülírják a szakmai szempontokat. A MOK közleményében kiemelte: jelentős forrásbevonás nélkül az integráció nem javítja a betegellátás biztonságát és kiegyensúlyozottságát, mind az orvosok, mind a Szegeden és a tudományegyetem vonzáskörzetében élők kiszolgáltatottabbakká válnak, megszűnhet az ellátási szintek differenciáltsága, nő a munkanélküliség és olyan szakterületeken is várólisták jelenhetnek meg, ahol eddig ez nem volt jellemző.

A várható létszámleépítés mértékéről megkeresésünkre Ágoston