Engedélyre vár a szilikonos sérvháló

Az engedélyezett számú humán kipróbálás megtörtént, ám a szilikon háló klinikai bevezetésére egy ideig még várni kell.

Az egyik oldalán szilikon bevonattal ellátott sérvhálónak nem csak az az előnye, hogy ugyanazt tudja, mint a jelenleg is használt, teflonos bevonatú, hanem a kettő ára is lényegesen eltérő: a pécsi találmány várhatóan csupán tizedébe kerül a teflonos változatnak. (Egymillió forint helyett 100 ezer forint.) Ez pedig az amúgy is deficites hazai egészségügyben nem elhanyagolható szempont.

A sérvháló beültetések igazi problémája, hogy a hazai sebészeti klinikákon sokszor nincs mód a beteget jóval kevésbé megterhelő video-endoszkópos műtétre.
Ennek csak anyagi okai vannak: bár a teflon háló kitűnően funkcionál, hiszen megakadályozza a belek kitapadását, illetve összenövését, de borsos ára miatt nem kaphatja meg minden rászoruló. Ezért a hazai sebészek számos esetben kénytelenek az olcsóbb, ám a beteg számára jóval kedvezőtlenebb megoldást választani: maradnak a hagyományos, nyitott műtéttel történő hálóbeültetés mellett. Ez azonban nem csak a beteg számára jóval nagyobb megterhelés, hanem az ismételt sérvkiújulás miatt a biztosítónak is jelentős plusz költség.

A statisztikák szerint hazánkban évente átlagosan harmincezer sérvműtétet végeznek, s ezek több mint felében az igazán optimális megoldás a video-endoszkópos műtét lenne, mely egyelőre csak az úgynevezett teflonháló beültetésével lehetséges.

A jóval olcsóbb, új szilikon bevonatú sérvháló kis szériában, csíramentes környezetben legyártása megtörtént, sőt az engedélyeknek megfelelően húsz betegnél már túl vannak a klinikai kipróbáláson is. Az eddigi tapasztalatok biztatóak: az új hálót egyetlen beteg szervezete nem vetette ki. Az eszköznek nincs tehát sem toxikus, sem allergiát okozó hatása. A másik fontos eredmény: a sérvek nem újultak ki.
A megelőző kísérleteket, s az első bemutató darabot a pécsi egyetemhez kapcsolódó Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ (DDKKK) finanszírozta, amelynek igazgatója, Dr. Sánta Imre lézerfizikus már azon dolgozik, miként lehetne helyettesíteni - a már említett orvosi team szakmai instrukcióinak hasznosítása mellett - a háló szilikon bevonatát az egyébként annál is olcsóbb lézeres felületi technológiával.

Érdeklődésünkre Dr. Wéber György professzor elmondta: bár az általuk kifejlesztett sérvháló beültetését már húsz betegen elvégezték, az eredmények valóban kiválóak, a sorozatgyártásra azonban még várni kell. A hatályos szabályzók alapján ugyanis a biztosító csak azt követően fogad be egy új eljárást, ha megvan ehhez valamennyi engedély. Az úgynevezett humán-implantátumok esetében azonban az átfutási idő több év.

Jelenleg tehát ott tartunk, hogy az engedélyeztetéshez szükséges valamennyi szakmai dokumentumot megküldték az illetékes hatósághoz, a végső szót azonban majd az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Orvostechnikai Igazgatósága mondja ki.

Egyébként amióta a pécsi sebészek tavaly Barcelonában megrendezett nemzetközi konferencián bemutatták új műtéti módszerüket, egyre fokozódó nemzetközi érdeklődés övezi egyedi találmányukat, a speciális szilikon sérvhálót.