Érszűkület: amputáció és halál öt éven belül?

Szívinfarktus, szélütés, végtagamputáció kockázatát vállalják azok, akik nem törődnek érszűkületükkel.

A program során az úgynevezett boka/kar index meghatározásával állapítják meg az érszűkületet. Ez egy egyszerű, fájdalommentes, semmilyen beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat: amennyiben az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható. Az indexet úgy számítják ki, hogy a mért adatokat elosztják egymással: az eredmény akkor jó, ha az érték 1,0 és 1,3 között mozog.

Szegeden például a II. sz. Belgyógyászati Klinika kardiológiai központjában van lehetőség a boka/kar index megállapítására. A mérés mellett a kezelőorvos felméri az általános szív- és érrendszeri kockázatot is. Az eredmények, a kockázati tényezők értékelése alapján látják el tanácsokkal a szűrésen résztevőket, akiket kategóriákba sorolnak: legjobb esetben azt kérik, hogy legközelebb 5 év múlva jelenjen meg kontrollon. Ha rosszabbak a kapott értékek, akkor a vizsgálatot követően 1 éven belül aktuális az újabb ellenőrzés, súlyosabb esetekben pedig értani, érsebészeti vizsgálatra utalják a beteget.

A perifériás érbetegség az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az érszűkület leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető panasza a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet és fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik.

Magyarországon az érszűkület összesen mintegy 400 ezer embert érint, gyakorisága – a hosszú tünetmentes időszak után – 50 éves kor felett jelentősen nő, ebben a korosztályban már csaknem minden ötödik ember érintett. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk, cukorbetegek, illetve – mint a legtöbb kardiovaszkuláris betegségnél – itt is nagyobb a kockázat, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség. A legújabb kutatások arra is felhívták a figyelmet, hogy az érszűkületes beteg számára nem feltétlenül az alapbetegsége, hanem a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúér- vagy agyérbetegség hordozza a legnagyobb veszélyt.

A Magyar Hypertonia Társaság rendezvénysorozatának részeként figyelmet fordítanak a háziorvosok mellett dolgozó nővérek és asszisztensek képzésére is, akik számára a részvétel továbbképzésnek számít. A szakmai program mellett a szervezők szintén nagy hangsúlyt fektetnek a laikusok tájékoztatására, hiszen a lakosság egészségtudatossága és együttműködése nélkül a továbbképzések kevésbé lehetnek hatékonyak. Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy a programsorozattal kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, valamint felvilágosítást kaphatnak a helyi tarifával hívható 40/918-020-as telefonszámon is.