Érvek a menesztett kórházigazgató mellett és ellen

Ellenkező vélemények a nagykanizsai kórház főigazgatójának leváltása kapcsán.

Minden szakmaiságot nélkülözött a nagykanizsai kórház főigazgatójának leváltását kezdeményező javaslat - állítja az önkormányzat vizsgálóbizottságában is helyet foglaló fideszes képviselő, a csütörtök éjszaka többségi döntéssel eltávolított intézményvezető ügyéről. Kovács Józsefet 2005-ben az egri kórház éléről távolította el a Heves Megyei Közgyűlés, a Kanizsai Dorottya Kórházat két évig vezette.

Szőlősi Márta (Fidesz) pénteken az MTI-nek azt mondta: felháborítónak tartotta a leváltási kezdeményezést, ráadásul olyan képviselőtől, akinek a szakmai ismeretei a kórházzal kapcsolatban "magamat is beleértve, nem állnak a helyzet magaslatán".
A képviselő, aki tagja a kórház gazdálkodását vizsgáló önkormányzati bizottságnak, úgy látja, hogy a testület által vizsgált dokumentumokat még nem lehetett volna felhasználni, mert nem zárták le a munkát. A szocialista és szabad demokrata bizottsági tag csak részjelentést készített a főigazgató kétéves működéséről, a bizottság nem mondta ki, hogy történtek szabálytalanságok, a felmerült iratok kapcsán ezért célszerű lett volna megkérdezni a főigazgatót és a gazdasági vezetőt is.

Arra a kérdésre, hogy a főigazgató eltávolítását szorgalmazók érvei között voltak-e olyanok, amelyeket a Fidesz is megalapozottnak tart, a képviselő azt mondta: ilyen egy darab sem volt, de "olyan lehet, aminek utána kellett volna nézni".

Mindezek mellett méltatlannak és minden szakmaiságot nélkülözőnek tartja az azonnali felmentés kezdeményezését.

A kórházigazgató felmentését kezdeményező Bárdosi Gábor (MSZP) az MTI-nek azzal indokolta a javaslatát, hogy az elmúlt két év alatt Kovács József elvesztette a bizalmat. Szerinte eddig a nagykanizsai közgyűlésben többségben lévő fideszes képviselők minden kórházi jelentést elfogadtak, holott a kisebbségi oldalon folyamatosan figyelmeztettek a szabálytalanságok gyanújára.
Konkrétumként fogalmazta meg, hogy a főigazgató a kórház költségvetéséből alakította ki a sürgősségi betegellátó osztályt, ahelyett hogy pályázati forrást vett volna igénybe, az orvosok és ápolók pedig egyre romló tárgyi feltételek mellett voltak kénytelenek dolgozni.

Közbeszerzések során gyanúja szerint szabálytalanságokat követett el, de példának hozta fel, hogy 30 millió forintot kért egy kártérítési ügy rendezésére azzal a hivatkozással, hogy a kórháznak nincs erre biztosítása, holott később beismerte, hogy volt.