Fájdalomcsillapító erős paprikából | Weborvos

Új laboratóriumban folytatják Pécsett a paprika csípős anyagából előállítandó fájdalomcsillapító kutatását.

Szolcsányi János

Maga a kapszaicin nem más, mint a paprika csípős anyaga. Az már a pécsi kutatók kezdeti állatkísérleteiből is kitűnt, hogy amikor beadták a kapszaicin első dózisát a patkányokba, az állatoktól erős visszajelzést kaptak. Ám a megismételt adagolás egyre enyhébb ingert váltott ki, végül pedig a kémiai jellegű fájdalomreakció megszűnt, ám a mechanikai érzékenység továbbra is fennmaradt.

A Pécsett folyó kutatás lényegét a projekt vezetője, Szolcsányi János professzor így összegezte: kísérleteik során sikerült bizonyítaniuk, hogy a kapszaicinre érzékeny érzőideg-végződések csoportja nem csak ingerfelvételre alkalmas, hanem egy fajta fehérjék, a neuropeptidek felszabadulása révén, válasz kiváltására is. Azaz: kettős funkciójú rendszerként működik. Ez pedig ellentmond az eddig ismert, klasszikus idegszabályozási koncepciónak. Így aztán a pécsi kutatók voltak az elsők, akiknek sikerült kimutatniuk, hogy ilyen érző idegvégződéssel rendelkező csoport megtalálható például a légútakban és a bélrendszerben is. Ez a felfedezés vezetett oda, hogy az általuk bevezetett fogalom - a kapszaicinre érzékeny érzőidegvégződések kettős szenzoros-efferens funkciója - általánosan elfogadottá vált.

Ezután egy véletlen felfedezés alapján azt is sikerült kimutatni, hogy ezekből az idegvégződésekből felszabaduló szomatosztatin a keringésbe jutva testszerte gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatást vált ki. Mindez azért számított jelentős előrelépésnek, mert az érzőideg-végződésről ilyen fajta hormontermelő „szenzokrin" funkciót korábban senki nem tételezett fel - világította meg a kutatás lényegét a Széchenyi-díjas tudós.

Időközben a pécsi kutatók tudomására jutott, hogy a pesti egyetemen találtak olyan szomatosztatin analógot, amelynek nincs endokrin hatása. Nos, ezt az anyagot Pécsett beadták az állatoknak, és azt tapasztalták, hogy a vegyület kitűnően hatott. Ezt a felfedezést később szabadalmaztatták és eredményeiket tudományos publikációk formájában a nemzetközi lapokban is közölték. Így vált világhírűvé a pécsi egyetemhez kötődő kapszaicin-kutatás.

Sokan szenvednek krónikus betegségek okozta erős fájdalmaktól, és az állatkísérletek által megalapozott új hatásmechanizmusú vegyület olyan gyulladásos és fájdalommal járó betegségekben is hatásos lehet, melyekre a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek alig hatnak. Ezért fontos a szelektíven érzőideg-végződéseken keresztül ható gyógyszerek kifejlesztése.

Szolcsányi János professzor négy évtizede dolgozik azon, hogy az új gyógyszer elkészüljön, amely meghozhatja az áttörést egyrészt a gyógyászatban, másrészt meg is alapozhatja a modern fájdalomcsillapítást. E tudományos folyamatba kapcsolódott be támogatóként egy gyógyszergyár, amelynek anyagi segítségével az új laboratórium létrejöhetett. A korszerű létesítmény megvalósítása arra is lehetőséget teremt, hogy a pécsi egyetemen zajló gyógyszerkutatásba még három kutatóorvos, és három szakaszisztens bekapcsolódjon.