Feleslegesen újították fel a műtőt?

Komló két hónapja kapott tízmillió forintos altatógépet, félmilliárdért felújították a műtőket és az épületet.

 
Az önkormányzat fenntartásában működő Komlói kórház élére közelmúltban kinevezett menedzser-igazgató nem vonja kétségbe az átalakítás szükségességét, elhamarkodottnak ítéli viszont, ha ez ügyben rövid időn belül, ad-hoc döntés születne.

Dr. Kiss Bernadett igazgató portálunknak elmondta: éppen most készült el a térségi feladatkört betöltő intézmény első féléves statisztikája. Eszerint, amíg a kórházban 3729 fekvő beteget, a rendelőintézetben 83710 járóbeteget, addig a gondozóban 5722 rászorulót láttak el. A komlói egészségügyi intézményhez a város 25 ezer lakója mellett 15 kistérség népessége tartozik. A kórház ágykihasználtsága 78-80 százalékos, ami jónak mondható. A fenti adatokból kiderül: szükségüke van a betegeknek a komlói kórházra.

A kórházvezető attól tart, hogy a tervezett struktúraváltással veszélybe kerülhet az akut betegellátás, e félelmet erősíti, hogy a mentőszolgálat térségi kapacitásából is visszavesznek majd, ami súlyos esélyegyenlőséghez vezethet. - Az egészségügyi hozzájárulást ugyanúgy fizeti egy komlói, mint egy fővárosi, ezért véleményem szerint az akut ellátáshoz való jogokat mindenütt egyformán kell biztosítani a későbbiekben is. Ha a komlói kórház kiesik a térségi aktív betegellátásból, az esélyegyenlőség mindenképpen csorbát szenved – vélekedett a szakember.

Az átalakítás terve felveti a kérdést: vajon kidobott pénz volt az elmúlt években a baranyai kórházakba ölt több tízmilliárdos felújítási, eszközvásárlási összeg?

A komlói kórház például két hónapja kapott tízmillió forintos altatógépet, 1998-ban fejeződött be a két műtőblokk több milliós rekonstrukciója, és nemrég – félmilliárdért - az intézmény korszerűsítése is. (Új betegfogadó-irányító portált adtak át.)
A sort bővíthetjük még a Pécsett működő megyei kórház eddig elvégzett hatmilliárdos beruházásával, vagy a szigetvári kórház épület-felújítására, a sürgősségi osztály kialakítására, s a műtőblokkok teljes korszerűsítésére másfél éve kapott több mint egymilliárdjával, nem beszélve a konszolidációra fordított összegekről.

A megyébe érkezett támogatásokat az intézmények elsősorban felújításra és belső korszerűsítésre használták fel, természetesen a meglévő funkciók figyelembe vételével. Mivel rehabilitációs osztálynak (kórháznak) nincs szüksége altatógépre, műtőre, ezért a fenti összegek akár feleslegesen támogatásnak is tekinthetők.

Kiss Bernadett igazgatóhoz hasonlóan a többi baranyai kórházvezető is abban látja a legnagyobb bajt, hogy nincs egységes elképzelés az egészségügy átalakításáról, a naponta felröppenő hírek – ágydíj, vizitdíj, dobozdíj stb. – pedig a betegeket is elbizonytalanítják.

Az előzetes tervek szerint a siklósi kórháznak a komlóihoz hasonló funkciót szánna a minisztérium. Az önkormányzat mintegy két éve privatizálta az intézményt, melyet jelenleg egy Kht. működtet. A magánbefektető időközben kifizette az intézmény teljes tartozását, sőt a jobb betegellátás érdekében felújítást is végrehajtott. Ettől függetlenül persze nincs akadálya a funkcióváltásnak, hiszen a magánbefektető is az OEP-el áll szerződésben. Az OEP pedig azzal újítja meg a szerződését, akivel akarja. Így aztán lehet, hogy az intézménynek nemet kell mondania a központilag levezényelt struktúramódosításra, de akkor a biztosítói szerződése kerülhet veszélybe.

A rehabilitációs intézménnyé való átalakulás azonban most nem tűnik rossz „üzletnek", mert a finanszírozás kedvező. De ez éppen úgy megváltoztatható egy tollvonással, mint ahogy nemrég történt az aktív ágyak finanszírozásánál – mondta Kiss Bernadett. Most még nyilván azért kedvező a rehabilitáció pénzügyi feltétele, mert kevés van belőle. HA több lesz, nyilván a támogatási összeg is változik majd, s aligha felfelé.