Felgyújtott lány: testi kínok után lelki gyötrelmek

Állapota stabil, ám az életveszély továbbra sem múlt el – a Szent István Kórházban sorozatos műtéteket hajtanak végre a felgyújtott lányon.

A Szent István Kórház

Dr. Mészáros Gábor főorvos elmondta: mivel a lány testfelületének hatvan százaléka sérült meg, még a steril kórházi körülmények között is fertőzésveszélynek van kitéve, ezért antibiotikumokat kap, emellett folyamatosan figyelik keringését, vérének összetételét. A lány bőrfelületén több az elpusztult, mint az ép rész, ezért különösen nagy kihívás a megmaradt bőrből pótolni a hiányzót. Más testrészéről átültetett saját bőrrel az arcát, fejét és kezeit fedték be eddig – testének többi részén erre a célra átmenetileg állatbőrt használnak, emellett folyamatosan dolgoznak azon, hogy a saját szöveteiből laboratóriumi körülmények között annyit szaporítsanak, hogy azzal folytatni lehessen a beavatkozásokat. Bár a rehabilitációról még korai beszélni, Henriettához minden nap jár gyógytornász, hogy – az izomsorvadást elkerülendő – a lehetőségekhez képest átmozgassa a lány izületeit.

Az osztály intenzív részlegére évente kilencven-száz sérült kerül az országból – az általános szakmai szabály szerint mindenki intenzív terápiára szorul, aki 15 százaléknál nagyobb arányú égést szenvedett el. A legtöbben közlekedési vagy háztartási balesetek következtében égnek meg vagy forrázzák le magukat, a szándékos felgyújtás vagy önégetés viszonylag ritkán fordul elő.

Mészáros Gábor hangsúlyozza: az, hogy mindeddig nem léptek fel szövődmények, nem jelenti azt, hogy ezután sem fognak – előre megjósolhatatlan az, hogy a lány szervezete meddig képes elviselni a sorozatos műtétek okozta traumákat. Bár tüdejének állapota már megengedné az önálló légzést, egyelőre folyamatosan altatják. Ennek az az oka, hogy altatásban jobban lehet koordinálni az életfunkcióit, s fájdalmat sem érez. Emellett azt sem tudni, hogy az ébredés okozta traumára miként reagálna a szervezete. Ez az állapot mindenesetre nem tartható fenn a végtelenségig: a szervezet hozzászokhat a nyugtatókhoz, s ez megnehezíti a későbbi fájdalomcsillapítást, valamint a lány veséire sincs jó hatással.

Időközben Csongrád megyében véradási akció indult, sokan keresték fel a véradóállomásokat azért, hogy kifejezetten Henrietta operációihoz járuljanak hozzá felajánlásukkal. Adománygyűjtés is kezdődött, például a lány édesapjának makói munkatársai is gyűjtésbe fogtak, hogy ezzel segítsék a nehéz helyzetbe került magyarcsanádi családot.

Jelenleg az orvosok küzdenek azért, hogy Henrietta túl legyen az életveszélyen – ha felébred a lány, onnantól kezdve önmagának, tudatosan kell harcolnia a gyógyulásáért. A lánynak súlyosan károsodtak hajhagymái és fülei, és nem lehetett elkerülni néhány ujjperc csonkolását sem. A plasztikai sebészek mindent megtesznek a szörnyű sérülés nyomainak csökkentéséért, ám a támadás lenyomatai örökre megmaradnak Henrietta testén. A lány családja és az orvosok is aggódnak: vajon Henrietta fel tudja-e majd dolgozni a vele történteket, külsejének, életének teljes megváltozását. Ugyan szerettei mellett a lelki gondozásban jártas szakemberek is a segítségére lesznek, ám végül mégiscsak magának kell majd megbirkóznia a szörnyűséggel, ami vele történt – aminek következményeiről immáron az egész ország tud, csak egyelőre még ő maga nem.