Félpénzzel támogatott mentőállomások

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Három, a mentésben fehér foltnak számító somogyi település önkormányzata mentőállomás létesítésén fáradozik.

S, bár a kormánynak a mentőállomások létesítését támogató programjában mindhárom település helyet kapott, a megvalósítás időpontja bizonytalan. Az OMSZ egy nemrégiben kiküldött megkeresésére ezért nemrégiben úgy döntöttek az érintett önkormányzatok, hogy a létező valamennyi lehetőséget kihasználva, megpróbálnak hozzájárulni a mentőállomások mielőbbi létrehozásához. Az adottságok azonban településenként is eltérőek. Mindössze annyi bizonyos, hogy az OMSZ által kalkulált, egyenként 65-70 millió forint beruházáshoz szükséges 50 százalékos saját forrást képtelenek előteremteni.

Kadarkút polgármestere ezért egyelőre óvatosan csak annyit mondott: a február 8-ára tervezett költségvetési testületi döntést követően nyilatkozik a lehetőségeikről Fülöp László, a termálfürdőjéről ismert Igal és a szomszédos Ráksi körjegyzője korábban csak szóbeszédből értesült arról, hogy Igal is a fejlesztési listán van. Az év végén azonban megkereste az OMSZ képviselője, akinek ajánlatát első olvasatban úgy értelmezték, hogy a költségeknek egyik felét az OMSZ, a másik felét az állam állná. A megvilágosodást követően hideg zuhanyként hatott a mintegy 30-35 millió forintos önrész igénye, de a reményt nem adták fel.

- Február közepén, a költségvetési számok birtokában, a testület elé terjesztjük a tervünket, miszerint az új iskola építését követően megüresedett, mintegy 200 négyzetméter területű iskolai könyvtár és szolgálati lakás épületét felajánljuk a mentőállomás létesítésére. A jó állapotban lévő ingatlan a település szívében, nagyon jól megközelíthető, központi helyen fekszik, s méreteiben is alkalmas lenne az állomás kialakítására. Garázs ugyan nincs hozzá, de az udvarban lévő melléképületek helyén megépíthető az OMSZ által előírt 2 garázs is – mondta a körjegyző. - Az épület forgalmi értéke helyben mintegy 15 millió forint, s amennyiben a testület támogatná a tervünket, a kistérséghez tartozó további 80-10 település mentőellátása is biztosított lehet. Ennek fejében azonban arra számítunk, hogy erejükhöz mérten, néhány százezer forinttal hozzá tudnak járulni a felújítás költségeihez. Így teremtődne elő az az összeg, amely reményeink szerint már fedezné az önrészt. Azt várjuk, hogy a pozitív döntést követően az OMSZ illetékesei személyesen is megkeressenek bennünket, hogy ismertessék szakmai elvárásaikat - jelentette ki Fülöp László.

Tíz éve, több kilónyira duzzadt azoknak a dokumentumoknak a száma, melyek Molnár József, Böhönye polgármesterének abbéli igyekezetét dokumentálják, hogy a rendkívül forgalmas, a környékbeli mentőállomásoktól, kórházaktól legtávolabb eső településén végre létesülhessen mentőállomás. Eddigi próbálkozásai azonban rendre kudarcba fulladtak, s még azt a 20 millió forint pályázati pénzt sem nyerte el, melyet erre a célra az Országos Foglalkoztatási Alaptól remélt.

- Azt kellett tapasztalnom, hogy nálunk, a segítségre váró ember a legutolsó. Fásításra, utcarendezésre és hasonlókra futotta a pályázati pénzből, de mi egy fillér sem kaptunk. Pedig olyan lehetőséget kínálunk, ami egy telken, egy épületkomplexumban biztosítaná az ugyancsak hiányzó tűzoltóság és a mentőállomás elhelyezését. A két szervezet tevékenységének zöme ugyanis fedi egymást, legtöbbször egy helyre kell kivonulniuk, ami lehetővé teszi, hogy a szociális helyiségek is közösek legyenek. Az erre a célra felajánlott, 620 négyzetméteren fekvő, 300 négyzetméter alapterületű új épület, amelyet egy csődbe ment vállalkozó értékesített, két garázzsal kiválóan megfelelne a célnak. Fekvése is ideális: a település központjában, néhány száz méterre a hivataltól, 50 méterre a főúttól található. Amennyiben biztosítanák az anyagárat, tíz-tizenötmillió forintból egy 40 millió forint értékű, minden igénynek megfelelő mentő és tűzoltóállomást létesíthetnénk.

A 15 perces mentőkivonulás lehetőségének híján lévő további 10-12 mikrotérségi település - a nemrégiben várossá lett, szomszédos Nagybajommal egyetemben – anyagi támogatására azonban nem számíthatnak. Legtöbbjük szociálisan hátrányos helyzetű, magas munkanélküliséggel sújtott, önhikis település, ahol éppen csak vegetálnak az emberek és az önkormányzatok.

Az átmenő forgalom és ebből adódóan az évenkénti halálos balesetek száma ugyanakkor Böhönyén szembetűnő. A településen halad a 61-es és a 68-as út, melynek közös, fél kilométeres szakaszán 10 ezer gépkocsi halad át. Ennek következtében évente számos közúti baleset történik és legalább két ember veszíti el az életét. A gyors orvosi segítségben azonban senki sem reménykedhet. A legközelebbi, marcali és nagyatádi mentőállomás 24, a kaposvári 35, a nagykanizsai 40 kilométerre található, s nehezen közelíthető meg a Marcaliban létesült központi kistérségi háziorvosi ügyelet is. A lakosság délután 4 órától másnap reggel 8 óráig nem talál orvost a településen.

- Nem hagyom abba a küzdelmet, mert 10 ezer ember nem maradhat orvosi ellátás nélkül - hajtogatja makacsul Molnár József, s azt tervezi: a bizonytalanság ellenére megkezdik az építkezést. A mentőtisztnek szánt lakással sem lesz gond, hiszen azt már 3 éve fenntartják a reménybeli új lakónak. A háziorvosi praxis fenntartásához és működtetéséhez évente egymillió forint körüli összeggel járulunk hozzá, de ennél nagyobb terhet már nem tudunk átvállalni az államtól – mondja és makacsul reméli, hogy megkeresésére előbb-utóbb pozitív választ ad a miniszter.