Fővárosi kórházak: kompromisszum és tartózkodás
Közzétéve: 2011. 02. 23. 17:16 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2011. 02. 23. 17:16 -
• 3 perc olvasás
A főigazgatói pályázatok szövegéből kikerülnének a vitatott és gyanúra okot adó részek.

Mielőtt még a főváros egészségpolitikai és szociális bizottságának ma délutánra összehívott rendkívüli ülésén kitört volna a parázs vita a holnapi közgyűlésre szánt, kórházigazgatói pályázati előterjesztésről, maga az előterjesztő fűzött hozzá finomító kiegészítést, lehűtve a kedélyeket.
Mint ismeretes, négy egészségügyi intézmény, a Szent Imre Kórház, a Központi Stomatológiai Intézet (KSI), az Uzsoki Utcai Kórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főigazgatói posztjaira ír ki a tulajdonos önkormányzat pályázatot, melyekben – mint a Népszava megírta - a pályázati feltételek azonosak, ám „minden intézménynél eltérő, egészen speciális előmenetelt kell felmutatni az elbírálásnál előnyt jelentő gyakorlatként", ami alapján akár előre megnevezhető, kinek is szánják a posztokat.
A bizottság ma délutáni rendkívüli ülésén az előterjesztést jegyző Szentes Tamás főpolgármester helyettes nem jelent meg, de levélben értesítette Velkey György bizottsági elnököt arról, hogy előterjesztés kiegészítést nyújtott be, amely szerint a pályázatok szövegéből kikerülnének az inkriminált részek, jelesül a pályázat során előnyt élvez - típusú felsorolásban foglaltak. A bizottság úgy döntött, hogy ezzel a módosítással elfogadhatónak tartja az előterjesztést, mivel a pályázat kiírását törvény teszi szükségessé.
Kiderült az is, hogy a pályázatokat egy ötfős bizottság bírálja majd el, melynek két tagját szervezetek jelölik, a másik hármat pedig a közgyűlés választja meg majd március végi ülésén.
A napirend másik, erősen vitatott pontja a költségvetési előterjesztésnek az a részlete volt, amelyik kimondaná, hogy „amennyiben egy fővárosi önkormányzati költségvetési szerv 60 napon túli tartozásállományt halmoz fel, az önkormányzati biztos kijelölésére és a költségvetési szerv vezetőjének felmentésére vonatkozóan egyidejűleg kell döntést hozni. Tartós adósságállomány esetén a költségvetési szerv megszüntetéséről vagy más költségvetési szervhez történő integrálásáról kell dönteni".
A vitában elhangzott, hogy bár az indítvány minden önkormányzati tulajdonban lévő költségvetési szervre vonatkozik, ám éppen az egészségügyi intézményekre vonatkoztatva problémás, több okból is.
Mint az MSZP álláspontját ismertető Tüttő Kata MSZP-s képviselő (nem bizottsági tag) kifejtette, mivel a kórházak külső forrásból kapják a finanszírozást, zömmel önhibájukon kívül kerülnek az adós helyzetébe. Ráadásul, esetenként többmilliárd forintból gazdálkodnak, így egy akár néhány tízmilliós tartozás nem ítélhető olyan súlyúnak, hogy az intézmény vezetőjét mérlegelés nélkül elbocsássák, s helyébe – többmilliós költséggel – önkormányzati biztost nevezzenek ki, vagy éppen az intézményt szüntessék meg, illetve integrálják. Az MSZP álláspontja szerint a működés racionalizálása volna a megoldás.
Azt javasolták, hogy a kórházakat vegyék ki a javaslat hatálya alól. Nem támogatják azt a passzust sem, amely szerint a kórház vezetője az adósságra hivatkozva azonnal felmenthető, mint ahogyan azt az automatizmust sem, hogy a kórházvezető menesztése és a biztos kinevezése egybeessen. - Hiába fenyegetik meg a kórházvezetőket, a külső finanszírozás anomáliáin nem tudnak változtatni. Ki vállalná ilyen körülmények között az intézményvezetést? – tette fel a kérdést.
Ráduly József (Fidesz-KDNP) bizottsági tag véleménye szerint ugyanakkor az eladósodás és a nehéz gazdasági helyzet miatt mindenképpen meg kellene húzni egy értékhatárt, és a vezetőnek és csapatának felelősségét is meg kellene határozni ezekben a folyamatokban.
Velkey György (Fidesz-KDNP) elnök szerint is ellentmondásos a javaslat, aminek kockázatát átlátja, mivel 8 éve kórházigazgatóként tevékenykedik. Mint elmondta, már a Magyar Kórházszövetség (melynek leendő elnöke) is küszködött (küszködik) annak meghatározásával, hogy mikor számít eladósodottnak egy alul- és utófinanszírozott kórház. Az adósságállományt nem sikerült definiálni, az abszolút számok meghatározása még nehezebb, hiszen nem mindegy, mennyiből gazdálkodik az adott intézmény, s milyen szerkezetű a tartozása. Mint mondta, a főváros nehéz helyzetében érti és látja a problémát, amely a javaslatot szülte, ám az egészségügyi intézmények esetében ezzel labilis helyzet alakulna ki.
A vita végi szavazásnál a Fidesz és a Jobbik képviselői tartózkodtak, így az MSZP egyedül maradt a módosító javaslattal, mindazonáltal, mint frakció beterjesztik majd indítványukat.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek