Gyógyszer az emlőrák ellen

Mintegy ötven nő vesz részt abban a Szegeden is zajló nemzetközi klinikai vizsgálatban, amely egy emlőrák megelőzését szolgáló gyógyszer kifejlesztését célozza.

– A prevenciós vizsgálatokra mindig sokkal nehezebb résztvevőket találni mint a betegek gyógyítását célul kitűző kutatásokba. Idehaza nagymértékben jellemző, hogy sem a lakosság, sem az orvosok körében nem terjedt el a prevenciós szemlélet. Különösen igaz ez a tumoros megbetegedésekre, hiszen a tapasztalatok szerint például a szív- és érrendszeri kórok megelőzésének kutatását célzó vizsgálatokba könnyebb bevonni az embereket – fogalmazott Kahán Zsuzsanna.

A részvétel fegyelmet kíván a kutatásban résztvevőktől, hiszen minden nap gyógyszert kell bevenniük, s rendszeresen el kell járniuk kontrollvizsgálatokra. Mivel mint minden gyógyszernek, a most kipróbálás alatt álló készítménynek is lehetnek mellékhatásai – jelen esetben ez például a csontritkulás valószínűségének fokozódásában vagy izületi fájdalmakban nyilvánulhat meg –, az orvosok különös figyelmet szentelnek a résztvevők folyamatos felügyeletének.

A megelőző kezeléstől azt várják, hogy a gyógyszert szedőknél

Nincs univerzális csodapraktika a megelőzésre

A betegségek megelőzésének kutatása nemcsak a hosszú, akár évtizedeken át tartó átfutási idők miatt nehéz, hanem azért is, mert amíg egyik gyógyszer, eljárás vagy életvitel segít csökkenteni egy adott típusú betegség kockázatát, ugyanaz növelheti egy másik kór előfordulásának valószínűségét.

Kahán Zsuzsanna hangsúlyozza: ma már nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valami általánosságban csökkenti az emlőrák kockázatát. A tumornak ugyanis számos típusa ismert, s az egyes rákfajták kialakulását más-más tényezők segíthetik elő vagy gátolhatják. Ennek felismerése vezetett oda, hogy a kutatások is specializálódtak.

– Amíg egy genetikailag arra hajlamos nőnél egy tényező emlőrákot okozhat, addig ugyanaz a faktor egy másik nőt megvédhet a tumortól. Tehát nem szabad kijelenteni azt, hogy egyfajta szokás vagy életmód biztosan emlőrákhoz vezet vagy biztosan segít elkerülni azt. Nem olyan egyszerű a helyzet, mint korábban gondoltuk. Általános vélekedés volt például, hogy a korai gyermekvállalás, s a több terhesség csökkentheti az emlőrák valószínűségét. Mára kiderült, hogy ez csak egyes hormonérzékeny daganatokra vonatkozik, a hormonérzéketlen tumorokra nem.

Egy amerikai fekete nők között végzett vizsgálat például azt állapította meg, hogy az első gyermeküket korán megszülő, majd többször teherbe eső, elhízott, s gyerekeiket nem szoptató nők esetében számottevően magasabb a hormon érzéketlen emlőrák kialakulásának kockázata. Őket tehát nem védi meg a szülés, hanem a kockázatukat növeli – hozott példát a prevencióban rejlő nehézségekre Kahán Zsuzsanna. Az ok-okozati kapcsolatok feltárására intenzív nemzetközi kutatások folynak, amelyek például a különféle diéták vagy a környezeti ártalmak hatását is igyekeznek feltárni, ám ma még kevés a kézzelfogható eredmény.

Új terápiák a gyógyításban

A szegedi klinika a prevenciós kutatás mellett számos más gyógyszervizsgálatban is szerepet vállal. Ennek egyik oka a vizsgálatok tudományos értéke, ám – mint minden kórház esetében – szerepet játszik ebben az a bevétel, illetve megtakarítás is, amelyet a kutatásokban való részvétel az intézmény számára hoz.

– Nem lehet egymástól elválasztani a betegellátást és a kutatást, hiszen a betegellátással kapcsolatos  eredményeket kutatási információként is feldolgozzuk – fogalmaz Kahán Zsuzsanna. Szegeden az I-es belklinika épületében a közelmúltban adtak át azt a klinikai farmakológiai vizsgálóhelyet, amely lehetőséget nyújt a gyógyszerhatóanyagok emberi tesztelésére is. Az Onkoterápiás Klinika – ahol már régóta folynak előrehaladott betegvizsgálatok – együttműködik az új farmakológiai centrummal is annak érdekében, hogy minél több beteget vonhassanak be a vizsgálatokba. A klinikán újfajta kemoterápiás eljárásokat éppúgy vizsgálnak, mint a hormonterápiákat vagy úgynevezett biológiai válaszmódosító szereket. Ezek egy része a korai stádiumú emlőrákos nők biztosító kezelését, másik hányaduk az előrehaladott rákban szenvedő betegek terápiáját, illetve életminőségének javítását szolgálja.

A gyógyszeres terápiák mellett Kahán Zsuzsanna fontosnak nevezi a sugárterápiás fejlődést is. Mint fogalmaz, a klinikának régi ambíciója, hogy minél pontosabban célozva, a kezeléseket minél jobban megtervezve, majd kivitelezve úgy érjék el a lehető legnagyobb tumorroncsolást, hogy az minél kevésbé ártson a környező szerveknek és szöveteknek. A professzor kiemelte: fontos, hogy a klinikán a betegekkel nem egyetlen orvos foglalkozik, hanem egy team biztosítja a komplex kezelést. Továbbá szakmai hátteret jelent az egyetem emlőcentruma,
ahol speciálisan felkészült mammográfusok, patológusok és sebészek dolgoznak, akiknek a segítsége nélkül az onkológus és a sugárterapeuta sem tevékenykedhetne eredményesen.

Modern gyógyszerek és korai felismerés

– Az egyik legnagyobb előretörés, hogy ma olyan emlőrákokkal is találkozom, amelyeket néhány évvel ezelőtt még nem kezeltünk: egyszerűen azért, mert akkor még nem vettük észre. Ma viszont a mammográfiás szűrések révén a daganatok jelentős részét már az előtt kezelni tudjuk, hogy az bármiféle panaszt vagy tünetet okozott volna – szögezi le a szegedi professzor, majd a klinikán készült vizsgálatra hivatkozva elmondja: 607 mellrákos beteg adatainak elemzéséből egyértelműen kiderült, hogy a szűréssel felfedezett esetekben lényegesen gyakrabban történt emlőmegtartó műtét, valamint ritkábban volt szükség kemoterápiára is, mint amikor már tünet alapján – például tapintással – fedezték fel a tumort, hiszen utóbbiak már nagyobbak voltak, így előrehaladottabb állapotot jeleztek.

Jelenleg a mammográfiás szűrésekkel megcélzott 45-65 éves nőknek csak mintegy harmaduk megy el a szűrővizsgálatokra, holott az adatok bizonyítják: ha többen részt vennének, számottevően több nőt tudnának az orvosok megmenteni.

– Nagyon fontos tudniuk az egészséges asszonyoknak azt, hogy ha a szűréskor ki is derül, hogy van egy korai stádiumú emlőrákjuk, az nem egyenlő azzal, hogy biztosan kemoterápiát kell kapniuk. Ha pedig szükség is van a citosztatikus kezelésre, az sem azt jelenti, hogy fel kell adniuk eddigi életüket. Minél korábbi a terápia, annál kisebb beavatkozásra van szükség, s a beavatkozások nem kívánt mellékhatásait is sokkal jobban tudjuk kontrollálni mint korábban – fogalmaz Kahán Zsuzsanna, megjegyezve: bár a szűrés nem nyújt 100 százalékos biztonságot, a mammográfiával felismert emlőtumoroknak több mint 90 százalékát meggyógyítják. A panaszok nyomán észlelt emlőtumorok esetén nagy átlagban 65-70 százalék körüli ez az arány.

Speciális szűrés a magas kockázatú nőknek

Bár a mammográfiás szűrés a ma leginkább elfogadottabb,

Kahán Zsuzsanna úgy látja, hogy kiegészítő módszerként az ultrahangvizsgálat, valamint az MR jöhet szóba, mint ami egyszerűen és hatékonyan felfedheti egy kisméretű, nem tapintható emlődaganat jelenlétét. A professzor elmondta: ismer olyan mammográfust, aki minden olyan esetben visszahívja ultrahangos vizsgálatra pácienseit, amikor nem teljesen biztos a negatív diagnózis helyességében. Ez ugyanakkor ma még sem idehaza, sem külföldön nem része az emlőszűrési szisztémáknak.

Kahán Zsuzsanna várakozásai szerint a kiterjesztett vizsgálatok akkor nyernek egyre nagyobb létjogosultságot, ha minél jobban sikerül meghatározni azt, hogy egy nő a fokozott kockázatú rizikócsoportba tartozik-e. Ezen kiegészítő diagnosztika teljes népességre való kiterjesztését ugyanis a professzor nem tartja reálisan kivitelezhetőnek, ám meglátása szerint – amennyiben a kutatások alátámasztják hatékonyságát – a speciális veszélyeztetettségű nőknél ez belátható időn belül része lehet az általános prevenciós protokollnak.