Gyorssegélyt kérnek a megyei kórháznak | Weborvos

A volt minisztertől kérik, hogy a városnak megígért hemodinamikai központot valósítsa is meg.

Követhetetlen, átláthatatlan a hirtelen megindított egészségügyi reformfolyamat, nem látható, hogy a sok apró részletből hogyan bukkan elő a várt változás – hangsúlyozta Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya elnök, aki szerint a megyei kórház ilyen körülmények közepette fokozott figyelmet követel. Az új megyei vezetésnek szembesülnie kellett azzal, hogy a tényleges, időn túli számlatartozások összege meghaladja az ötszázmillió forintot, miközben százmillió forint tartozás fölött a jogszabály előírja az önkormányzati biztos kinevezését.

A megyei közgyűlés elnöke szerint a kormányzati intézkedések is előrevetítik, hogy a kórház bizonyos bevételektől elesik, hiánya az év végéig körülbelül háromszáz millióval tovább nő. Félő az is, hogy a tervezett, elvárt átalakítások a betegellátás színvonalát is érintik, minden bizonnyal meghosszabbodnak a várólisták, csökken az az idő is, amit a betegek potenciálisan benn tölthetnek, a kórházban fekve, hisz az ágyszám is csökkenni fog.

Ugyanakkor az otthoni ápolásnak, amely segíthetne a kórházi ápolási igény csökkentésében, nincsenek meg sem a hagyományai, sem a megteremtett intézményi vagy személyi feltételei. Az elnök kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vizitdíj bármire is megoldást jelent majd, vagy hogy egyáltalában bevételt hoz, s hozzátette: „…elképzelhetőnek tartjuk, hogy az azzal járó adminisztráció többet visz el, mint amennyit a befizetések hoznak..."

Általában is elfogadhatatlannak találja a megyei önkormányzat vezetése a pontozási rendszert, azt, hogy minden előzetes egyeztetés elhagyása mellett – amit egyébként jogszabály is előírna –, a sajtóból értesülnek arról, hogy a miniszter melyik kórházzal mit kíván tenni. Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a struktuális átalakítások minden bizonnyal létszámcsökkentéssel is járni fognak, de erről a közvélemény még nem hallott semmilyen részletet sem.

Balsay István, a megyei közgyűlés alelnöke szerint a szakminiszter nem ismeri az önkormányzati törvényt, úgy intézkedik az egészségügyi intézmények kapacitásának átalakításáról, az ellátás szűkítéséről, hogy közvetlenül az intézményekkel levelez, azt pedig egyenesen nonszensznek tartja, hogy a sajtón keresztül tudat a miniszter olyan intézkedéseket, amelyek az önkormányzatok költségvetési kiadásait alapvetően befolyásolják. A Regionális Egészségügyi Tanácsnak kíván jogosítványt adni olyan döntésekhez, mint például az ágyszám megállapítása, ám ezek meghozatalára Balsay István álláspontja szerint nincs joga, legfeljebb konzultációs, javaslattevő szerepe lehet.

„Feltétlenül fontos lenne az is, hogy a kórházak átalakítása kapcsán vizsgálják meg, milyen hatásuk lesz a tervezett intézkedéseknek a körzet egyéb intézményeire" – hangsúlyozta Balsay István. „Ha Móron, Siófokon csökken a kórházi kapacitása, óhatatlanul megnövekednek Székesfehérvár ellátási feladatai. Így egyszerűen tervezhetetlenné válhat, hogy mennyit kell az önkormányzatnak az intézményre fordítania." Ezért azt javasolta még a szakmai tanácskozáson, hogy alakítsanak ki a költségvetésben – és erre huszonhat milliárdos, szóbeli ígéretet kapott – olyan központi forrást, amelyből a kórházi konszolidációt segíteni lehet, hisz a bevételek csökkenése a központi intézkedéseknek tudható be. Különben a már felhalmozódott 1,6 milliárd forintos működési hitel kezelhetetlenné válik.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a Fejér megyei parlamenti képviselőkkel megegyeznek a közös fellépés ügyében a kórház érdekében. Kérik például Molnár Albert volt államtitkár urat és Rácz Jenő volt miniszter urat, hogy azt a hemodinamikai központot, amelyet annak idején megígértek a városnak, valósítsák is meg. Kérik továbbá, hogy Székesfehérvár önkormányzata mintegy háromszázmillió forintos gyors segéllyel támogassa a kórház működését, és emlékeztették a testületet korábbi döntésére is, miszerint negyedmilliárd forinttal támogatja a szülészet-nőgyógyászat fejlesztését.

A megyei elnök és alelnök tájékoztatása szerint továbbra is a megyei önkormányzat tulajdonában akarják tartani a kórházat, de reálisnak vélnék, hogy a város, amely az ellátottak negyvenhárom százalékát adja, járuljon hozzá a fenntartáshoz. Ehhez szakértői csoportjuk megtalálja azokat a formákat, amelyekben a városnak kellő rálátása lesz arra, hogy a pénz valóban a fehérváriak kezelését szolgálja majd.