Gyurcsány az egészségügy konfliktusairól

Gyurcsány Ferenc az egészségügy társadalmi és üzleti szegmensének konfliktusáról beszélt Szegeden.

– Az egészségügy hagyományos, nem tudásintenzív, az állami újraelosztásra épülő, szocialisztikus elveken nyugvó szerkezetére az utóbbi időszakban ráépült egy nagyon modern iparág. Társadalmi megközelítésben ugyan helyes a kijelentés, miszerint az egészség nem üzlet, ám időközben az egészségipar egy világszerte üzleti alapon működő, a világ vezető tudományos teljesítményét nyújtó ágazattá vált – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: a társadalmi elvárásokat is a piaci közeg elégíti ki, hiszen mind a modern gyógyszereket, mind a korszerű módszereket a piaci szereplők állítják elő.

– A konfliktus abban rejlik, hogy egy alapvetően nem piaci természetű viszonyt, mint az egészség, hogyan lehet összeilleszteni egy piaci természetű világgal – fogalmazott a kormányfő, majd arról beszélt, hogy ezt az összeillesztést az egészségügy valódi biztosítási alapokra való helyezésével lehet elérni, amely révén rendeződhetnek az ár-érték viszonyok, s a szolgáltatási oldalon is kikerülhetetlenné válik a hatékonyság követelménye.

A miniszterelnök megjegyezte: mind a magyar egészségügynek, mind a felsőoktatásnak nyitnia kell a világ felé, hogy ne csak az ország, hanem az egész régió számára képes legyen szolgáltatni, s ezáltal kiegészíteni a rendelkezésre álló hazai forrásokat.
Az úgynevezett pólusprogram keretében öt vidéki nagyvárosban – Szegeden, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Győrben –, valamint Budapesten és a közép-dunántúli régióban jönnek létre úgynevezett fejlesztési pólusok. A kormányfő Szeged után a következő hetekben valamennyi pólusvárost végiglátogatja.