Halálugrás, kórházcsőd, aláírás | Weborvos

Politikai erők lobbiharca állhat a kórházak sorsát alakító reformok mögött.

– A vészesen közeledő április 1-je adta az apropót a sajtótájékoztató összehívására – kezdte beszámolóját a közgyűlés elnöke, majd a jelenlegi helyzetet összefoglalva elmondta:

– Összecsúsztak a dolgok: van egy kényszer, április 1-je, és van egy előkészítetlen, igazából átgondolatlannak tűnő intézkedéssorozat, ami szerint az utolsó két-három napban gondolják majd diktátumszerűen, kényszerrel, időnként talán fenyegetéssel – úgy értem, zsarolással – arra kényszeríteni a kórházak fenntartóit és vezetőit, hogy írják alá a szerződést az egészségügyi pénztárral, így 1-től olyan struktúrát működtessenek, amelyre esetleg még meg sem kapták a működési engedélyt – hangsúlyozta.

Hiányzó infrastruktúra
Az előzmények kapcsán Ódor Ferenc kifejtette: a regionális tanácsok az év elején az egész országban elutasították a miniszteri javaslatot. Ebben a Borsod megyei önkormányzat öt kórházából háromnak voltak aktív ágyai, melyek közül a szikszóit és a miskolci Szent Ferenc Kórházat kizárja a minisztérium, s itt csak rehabilitációs, illetve krónikus ágyakat hagy működni. A megyei önkormányzat kereste a lehetőséget ennek megakadályozására, de meghallgatásra nem talált, sőt – mint az elnök kifejtette – romlottak is pozícióik, hiszen tavaly ősszel a Szent Ferenc Kórház is szerepelt a súlypontinak tervezett intézmények között. A kórház „halálugrása" eztán következett: mostanra minden aktív gyógyító ágyat elvettek innen, olyat is, amelynek minden kiépítettsége megvolt, s aki ezt megkapta – Miskolc városa –, nem rendelkezik a tüdőgyógyászati betegek fogadására alkalmas infrastruktúrával. Ezért született megállapodás-tervezet a megyei és a miskolci önkormányzat között, hogy amíg a város kialakítja ezeket a fogadóhelyeket, addig továbbra is a Szent Ferenc Kórházban kezelnék a betegeket.

Ebből is látszik, hogy a nem igazán átgondolt döntés politikai lobby erők alapján született – véli Ódor Ferenc, utalva egyebek mellett a takarékossági szempontok figyelembevételének hiányára is. – Diktátumszerű, zsaroló, fenyegető napokat élhetnek meg a kórházigazgatók, és ma sem tudhatják, mi történne velük a finanszírozásnál, hiszen lehet 136 ezerről 146 ezerre emelni a HBCS-t, de azt nem mondták, hogy egy betegség ellátása az eddigi 1 HBCS helyett 0,8-et fog érni – tette hozzá.

A megyei önkormányzati fenntartású intézmények kapcsán Ódor Ferenc elmondta még: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban, a legnagyobb megyei önkormányzati fenntartású ellátó intézményben a területén, de magánkézben működő nephrológiai centrum sorsa okoz problémát. A közmegelégedéssel dolgozó magánellátónak elvették jogosultságát és kórházi ágyai számát – a megyei kórház az így kialakult helyzet megoldására kapott volna 40 ággyal többet.

Ehhez képest végül a megyei kórház mínusz 30 ágyat „kapott" az ellátási kötelezettség mellett, a diósgyőri pedig plusz 30-at a belgyógyászatra – utalt a konkrét adatokra a közgyűlés elnöke. Megoldásként említette a megyei és a városi önkormányzat megállapodását, de egyelőre nem tudtak még egyezségre jutni abban, hogy mindketten adjanak át 20-20 aktív ágyat a nephrológiai centrumnak. A város önkormányzata ajánlatot tett a kötelezettség átvállalására, ám ezt a megyei önkormányzat - elsősorban pénzkérdés miatt - nem tudja vállalni.

Elbocsátások várhatók
További nagy probléma a szikszói és a Szent Ferenc Kórház kényszerű átalakítása. A mostani ágyakhoz képest 160 tüdőgyógyászati ágyból 50 maradt, ennyit vesz át a Semmelweis Kórház, míg a reumatológia 39 ágyát a Diósgyőri Kórház kapta meg. Mint annak az elmúlt időszakban többször is hangot adtak: nem értik, miért kell a több évtizedes múltú osztályokat elvinni innen. Az aktív ágyak elvétele komoly gondokat fog okozni a kórház további működésében. Nem beszélve arról, - részletezte a várható problémákat az elnök-, hogy 50 ágyon lehetetlen ellátni 500 ezer embert. A miskolci és Miskolc környéki betegek ezért Edelénybe kényszerülnek majd, ami számos újabb problémát vet fel. Emellett, ha a minisztériumi tervek szerint valósul meg minden,  a Szent Ferenc Kórházból több mint 200 dolgozót el kell bocsátani.

A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház ugyancsak nehéz helyzetbe került, hiszen elveszíti minden aktív ágyát, s a jövőben csak krónikus, ápolás és rehabilitáció marad itt. Hogy tartható legyen a törvényben előírt 55 kilométeres ellátási körzet, Sátoraljaújhely kórházát jelölték ki az abaúji falvak betegeinek – ez tömegközlekedési eszközzel először egy Miskolcra, majd innen, a 80 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyre vezető utazást jelent.
– Szeretnénk a szikszói kórházban aktív ágyakat fenntartani, a belgyógyászat esetében ez megoldhatónak tűnik, a szülészetről még folynak a tárgyalások – utalt szándékukra a fenntartó önkormányzat vezetője, hozzátéve, hogy az egynapos sebészet működtetése is cél, ehhez az adottságok is megvannak a szikszói intézményben.

– Ha aláírjuk a szerződést, mindenképp olyan záradékot szeretnénk elhelyezni benne, hogy a szikszói és a Szent Ferenc Kórházban az aktív ágyak visszaállítását kérjük – hangsúlyozta Ódor Ferenc.