Hátrányos helyzetből kisebb az esély a fejlesztésre | Weborvos

Éppen a leghátrányosabb helyzetű települések maradhatnak ki a járóbeteg-ellátás fejlesztéseiből.

A kistérségi vezetőik abban egyetértenek, hogy szükséges a járóbeteg-ellátó rendszerek mielőbbi kiépítése, illetve a meglévők megerősítése. Az erre kiírt pályázat feltételeinek eleget tenni azonban épp ott nem lesz egyszerű, ahol a leginkább szükséges az alapellátó központok megerősítése.

A tervezett fejlesztések mielőbbi megvalósítása (új zöldmezős beruházás vagy a már meglévő épület korszerűsítése) különösen ott sürgető, ahol még a kistérségeken belül is nehézkes a közlekedés. Vannak az Ormánságban olyan falvak, ahonnan már most is szinte lehetetlen az orvoshoz való eljutás.

Ilyen kistérség Baranyában a sellyei, ahol a buszjáratok ritkítása, a vasútvonalak megszüntetése, a személyautók hiánya miatt – főként az idős, mozgásukban korlátozott betegek szempontjából - jelentősen csökkent a rendszeres orvoshoz járás lehetősége – állítják az érintett települések önkormányzati vezetői. Ez az egyik magyarázat egyébként arra, hogy a megyeszékhelyek szakrendelőiben átlagosan 15-20 százalékos betegforgalom visszaesés tapasztalható. Az emberek tehát nem azért nem mennek el a rendelésekre, szűrővizsgálatokra, mert időközben jobb lett az egészségi állapotuk, hanem azért, mert nincs eszköz, amivel a szakrendelésekre eljuthatnának.

- Bár sikerült még a pályázat kiírása előtti társadalmi egyeztetésen módosítani a minisztérium korábbi tervezetén, a kistérségi alapellátás fejlesztése azonban így sem lesz könnyű - mondta érdeklődésünkre Markovics Boglárka, a sellyei kistérségi iroda vezetője, a pályázat koordinátora. - A legfőbb módosítás talán az, hogy a betegellátó központok létrehozására nem a többcélú kistérségi társulások, hanem csakis az önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. Változás továbbá az is, hogy az alapellátó rendszer működtetéséhez, az annak helyet adó épület fenntartásához olyan non-profit társaságokat kell létrehozni, amelyek 100 százalékosan önkormányzati tulajdonban vannak. Egy-egy ilyen ellátó központhoz pedig minimálisan 15 ezer lakost rendelt a minisztérium.

Markovics Boglárka szerint a sellyei kistérség esetében – ahhoz, hogy az előírt lakossági limitet teljesíteni tudják - még ezer főre szükség lesz. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha a feladatba további kistérségi falvakat is bevonnak.

Az igazi probléma azonban itt kezdődik - állítja az irodavezető. A kistérségi alapellátó központ működtetéséhez ugyanis minden helyhatóságnak már előre, azaz a pályázat beadásakor vállalnia kell egyrészt a gazdasági társaságban való részvételt. Másrészt garantálniuk szükséges azt is: amennyiben az alapellátó központ működése veszteséges, a hiány pótlásához – lakosságszám arányában – minden önkormányzat anyagilag is hozzájárul majd. A deficites működtetésre pedig van esély, hiszen az ellátásra adott normatíva nem fedezi az egy-egy betegre ténylegesen fordított költséget - tette hozzá a szakember.

Igen ám, de a potenciálisan csatlakozó önkormányzatok mindegyike forráshiányos, ezért nem biztos, hogy tudják vállalni az előírást, hogy a költségvetésükből bizonyos összeget elkülönítsenek a keletkező deficit pótlására. Amennyiben ez az elkötelezettség elmarad, a pályázásra sincs esély, hiszen esetükben Sellye városa egyedül nem tudja vállalni az intézmény működtetését.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy nem tudnak pontos számokkal szolgálni még arról sem, hogy mennyibe kerül majd az ellátó központ felújítása, illetve annak fenntartása.

Az eddigi tárgyalásaik során a települések polgármesterei viszont azt akarták, hogy Sellye város önkormányzata adjon előre garanciát arra, hogy nekik nem kell a veszteségbe beszállniuk. Ezt azonban a már említett okok miatt nem tehetik meg.

A sellyei kistérségi társulás dolga most tehát az, hogy megpróbálja meggyőzni az érintett helyhatóságok vezetőit arról, ők is járuljanak hozzá a pályázati elképzelések megvalósításához. A tender beadási határideje ugyanis gyorsan közeleg, február 8-ig a pályázati anyagnak célba kell érnie.

A kistérségi alapellátási pályázatok lebonyolítását végző VÁTI Kht. ügyvezetője, Füle Gábor azonban reménykedik a sikerben. A pályázók minimum 100, maximum 400 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. A támogatás mellé 10, illetve 5 százalékos önrészt kell biztosítani. A leghátrányosabb kistérségek esetében a támogatás mértéke a 95 százalékot is elérheti, de az önerő alól ők sem mentesülhetnek. Így, ha egy adott kistérség csupán 100 millió forintra pályázik, akkor is ötmillió lesz a kötelező önrésze.

Mint azt tájékoztatóján Füle Gábor hangsúlyozta: a kistérségi alapellátás megerősítésének alapja egy regionális akcióterv, illetve a tárca által elkészített koncepció volt. Ebben próbálták garantálni, hogy túl nagy vagy túl kicsi kistérség ne kerüljön be a pályázati körbe. Így kívánták elkerülni, hogy a rendelkezésre összeg ne aprózódjon el olyan fejlesztésekre, amelyek hatékonysága nem garantálható.

A Dél-Dunántúlon előreláthatólag mindössze nyolc kistérség indulhat jó eséllyel a járóbeteg-szakellátó központok fejlesztésére kiírt pályázaton.